Légy jó mindhalálig
Légy jó mindhalálig
A forradalmak után először a Légy jó mindhalálig (1920) jelent meg. Kritikai realista műként, pszichológiai remekként és a legjobb gyermekregényként szokták méltatni, pedagógiai tanulságait s a múlt szegénydiákjainak a kapitalista társadalommal való összeütközését fejtegetve.
A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, és valóban a legjobb gyermekregény, mely nem kívülről, nem felülről, nem egzotikumként, s nem is különc kamaszokat rajzol, mint a modern törekvésű gyermekregények legtöbbje, hanem egy fakadó jóságú, jeles rendű szegény diákot, teljes azonosulással. De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig: szerzője csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták egy kisfiú történetének és Debrecen kritikájának. Csodálkozott, hisz a Légy jó mindhaláligot ugyanazzal a "fájdalmas és összetört lélekkel írta az összetört forradalom után", 1920-ban, mint a Magyar fa, a Misanthrop és az Éjféli görcsök fojtott zokogású verseit és a Dózsa-dráma fejezeteit.
A támadásokra és vádaskodásokra, melyek a hatalom részéről érték, nem felelt; igazáról, szenvedéseiről és régi eszményeihez való hűségéről műben vallott. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét mutatta fel egy gyermek sorsában, hajdani kisfiú-magába vetítve. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is.
Művészileg a regényben talán éppen az a legmegragadóbb, ahogy a felnőtt szenvedését és a sorsot vállaló művész igehirdető szenvedélyét kor- és lélektani anakronizmus nélkül vetíti a gyermeklélekbe. A történet Nyilas Misiről, a debreceni kollégium kis gimnazistájáról szól, de a gyermeksors "könnyes szőttesében" mindig hármas képet látunk; a kisfiú Móricz Zsigmondét, a negyvenéves meggyötört emberét és az elkövetkezendő esztendők szenvedésre rendeltetett és prófétaságot vállaló művészéét: érezzük, hogy "a kis Mis. egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok 181és kétségbeejtő válságok között" viszi végbe, mint első kis versének költését. S ugyanaz tartja meg a felnőtt művészt is a jó útján, ami a kis Nyilas Misi lépteit vigyázza: a szülők – a szegénység – munkaereje és fakadó jósága, meg a szülőkért – szegénységért – érzett állandó lelkiismereti tépelődés.
Így szélesedik Nyilas Misi kollégiummal való szembekerülése, az író és a világ szakadatlan összecsapásának regényévé, illetve Móricz Zsigmond legforróbb emberi és művészi vallomásává. Édesanyjának dedikálta, másnak még a nevét sem írta bele soha.
A Légy jó mindhaláligban Nyilas Misi lesz a győztes: megtalálja a sötétben is szivárványozó igét, a jóságét. Nem a forradalom szava ez, hanem a hűségé és a vállalásé, s benne van a forradalom eszményeiben való hit is. Nyilas Misi kíntól fuldokolva búcsúzik Debrecentől, hogy többet vissza ne forduljon, s az emberiség tanítója akar lenni. Móricz Zsigmond is újra akar kezdeni mindent, illetve folytatni azt az utat, amelyen gyermekségében elindult, a tisztaság és igazság útját.
A Légy jó mindhalálig így a lélek felegyenesedésének a regénye, a kínok tengeréből kiláboló, új küzdelemre kész íróé, aki vállalja múltját, s vállalja az Ady halála után ráváró feladatot: új igék érlelését az egész magyarság számára.
A Légy jó mindhalálig új állomást jelent Móricz Zsigmond pályáján művészileg is. Első korszakának regényeiben többször érezhető valamelyes túlfeszítettség, naturalista túlzások is olykor a mesében és jellemekben, nyelvében pedig bródys, szecessziós ízek. A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben, kiégett belőle minden szennyező anyag. Visszafogottabb, mélyebb, melegebb a hangja, egyenletesebb fényű, teltebb zengésű. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe.
Móricz Zsigmond még több művében visszatér diákkori élményeihez, de ezek a művek inkább életrajzi vonatkozásban kapcsolódnak a Légy jó mindhalálighoz. Hangulatilag és művészileg, s az író életében való funkcióját tekintve a Légy jó mindhalálignak a Pillangó (1925) a legközelebbi rokona.
