Zsolt. 44
Zsolt. 44
Zsolt. 44.1
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak * tanítása.
Zsolt. 44.2
Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink * beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Zsolt. 44.3
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Zsolt. 44.4
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te * jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Zsolt. 44.5
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Zsolt. 44.6
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Zsolt. 44.7
Mert nem az * ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Zsolt. 44.8
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Zsolt. 44.9
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
Zsolt. 44.10
Mégis * megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Zsolt. 44.11
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Zsolt. 44.12
Oda dobtál minket * vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Zsolt. 44.13
Eladtad * a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Zsolt. 44.14
Csúfságul vetettél * oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Zsolt. 44.15
Példabeszédül vetettél oda * a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Zsolt. 44.16
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Zsolt. 44.17
A csúfolók * és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
Zsolt. 44.18
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Zsolt. 44.19
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Zsolt. 44.20
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a * halál árnyékát.
Zsolt. 44.21
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Zsolt. 44.22
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek * titkait.
Zsolt. 44.23
Bizony te éretted gyilkoltak * minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Zsolt. 44.24
Serkenj fel! * Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!
Zsolt. 44.25
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Zsolt. 44.26
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a * földhöz tapad testünk.
Zsolt. 44.27
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg * minket a te kegyelmedért!
