Jákob
Jákob: 1. pátriárka, ® Izrael fiainak ősatyja. A Ter 25,24–26 népies etimológiával a ’sarok’ jelentésű szóból (mert keze Ézsau sarkát fogta) v. a ’csal’ értelmű szóból (2-szer félrevezetett) magyarázza, de valójában megfejtetlen a név. M. Noth délarab példa alapján olyan rövidült névváltozatnak tekinti, amelyből az Isten neve hiányzik: ’Isten oltalmazza’; ugyanígy vélekedik R. de Vaux is. G. Jacob egy arab madárnévvel (’szirti fogoly’) hozza kapcsolatba; az állatnévre visszavezethető személynevek az ősatyák korában nem tartoztak a ritkaságok közé (pl. Ráchel, Lea). A bibliai családtört.-ben ~ Izsáknak és Rebekkának a fia (25,20–28; 27), akinek 2 felesége volt: Lea és Ráchel. Ezektől, valamint rabszolganőitől (Szilpa és Bilha) 12 fia és egy lánya született (29,31–30,24; 35,16 kk. 22b–26): – Lea gyermekei: Ruben, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár, Zebulun és Dina. – Szilpa fiai: Gád és Áser. – Ráchel fiai: József és Benjamin. – Bilha fiai: Dán és Naftali. ~ neve egész sor helységgel összekapcsolódott, mindenekelőtt Bétellel (28,10–22; vö. 31,13; 48,3:® Jákob létrájának látomása, emlékkő állítása; 35,1–7: oltárépítés; 35,9–15: emlékkő állítása), Háránnal (29,1–31,21: kapcsolata az arám Lábánnal, aki nagybátyja volt), továbbá Gileáddal (29,22–32,1: vita és egyezség Lábánnal), Machanajimmal (32,2–22; 33,1–16: találkozás Ézsauval), Szukkottal (33,17 kk.), Penuellel (32,23–33: éjszakai küzdelem), végül Szichemmel (33,18–34,31; vö. 48,21 kk.: telek szerzése, oltárépítés; ~ Simeon és Lévi apja). A ~ Egyiptomba költözéséről szóló elbeszélésekből arra lehet következtetni, hogy Hebron volt a lakóhelye (37,15), bár konkrétan rendszerint csak Kánaán földjét említik és arról tudósítanak, hogy ~ Beerseba felé vette útját (46,1–4: Isten megjelenése) és Gósenban telepedett le (47,27). 47,28: Egyiptomban halt meg; 50,12–14: Machpelában temették el. ~ elsősorban ikertestvérével, Ézsauval szerepel együtt (25,23–26), akitől megvásárolta elsőszülöttsége jogát (25,27–34) és csellel elvette az atyai áldást (27), de aztán Machanajimban kibékültek egymással (32,2–22; 33,1–17); az arám Lábánnal Háránban és Gileádban, Hámor fiaival Szichemben (33,18–20) lépett kapcsolatba. A Józsefről szóló tört.-ekben Egyiptomban találjuk. Így a ~ról szóló hagyománynak két külön sora tételezhető föl: az egyik a Jordántól Ny-ra keletkezhetett, ebben a kultikus szempontok érvényesülnek, a másik a Jordántól K-re jöhetett létre, ebben a területi-tört.-i mozzanatok kaptak nagyobb szerepet. – ~bal a Pentateuchuson kívül alig találkozunk a Bibliában. A Bölcs 10,10–12 igazként szerepelteti, akit a bölcsesség vezérelt. Sir 44,23: az Ábrahámnak és Izsáknak adott ígéret örököse. Jud 8,26 csak mellékesen említi. Az ÚSz-ben egy már-már állandósult szókapcsolatban („Ábrahám, Izsák és Jákob”) Ábrahámmal és Izsákkal a szövetséghez hű zsidóságot, „az ország fiait” jelképezi (Mt 8,11; Lk 13,28), akiknek Ábrahám leszármazottai nem tartoznak mind a soraiba; a szövetség népének zsidó elképzelés szerint csak a Jákobhoz tartozás az ismérve (Zsid 11,9; vö. Lk 3,8). Pál szakított ezzel az elképzeléssel: ő az igaz Izr. körébe Ábrahám minden utódát besorolta (a ® hit révén), ebből következően számára ~ „a test szerinti” Izr.-t képviselte (vö. Róm 11,26). ® Jákob áldása. – 2. népnév. Az izr.-kat nevezték ~ fiainak, főleg a próf.-k kv.-eiben. Ilyen fordulatokkal találkozunk: ~ háza (Kiv 19,3; Iz 2,5 kk.; 8,17; Ám 3,13; 9,8; Mik 2,7; Abd 17 kk.), ~ fiai (Mal 3,6), ~ nemzetsége (Iz 45,19; vö. Jer 33,26), ~ népe (MTörv 33,4), de egyszerűen ~ is előfordul. Iz 9,7; 17,4; 27,9; Oz 10,11; 12,3: Izrael; Mik 1,5: ~ Izr. É-i részét jelenti; Náh 2,3 viszont Júdát nevezi ~nak; ® Izrael. – 3. Eupolemosz nagyapja, akit Makkabeus Júdás Rómába küldött (1Mak 8,17: Vg; a LXX-ban Akkosz). – 4. Mattan fia, József apja ® Jézus családfájában.
91. Egyiptomba bevándorló szemiták. Festmény Beni Haszánban a Középső Birodalom idejéből
