Bihar, Biharország

Full text search

Bihar, Biharország: jellegzetes hegyaljai és hegyvidéki táj a Tiszántúl keleti peremén, ill. az Alföldet Erdélytől elválasztó sávban a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös völgyében. Síksági tájai és folyóvölgyei a honfoglalás óta magyarokkal benépesült vidékek. A 11–12. sz. fordulóján Telegd és Élesd környékén székelyek laktak, akik később Erdélyben települtek le. A Biharország elnevezés valószínűleg az Árpád-kori „kisebbik királyság”, a dukátus intézményének emléke. Kezdetben a Bihar községben, maradványaiban ma is látható földvár volt a vidék központja, szerepét azonban hamarosan átvette a közeli Nagyvárad, és szerencsés fekvése, földrajzi vonzóereje folytán önálló közigazgatási egységgé, vármegyévé szervezte Bihart. A település az Alföld és a hegyvidék találkozásának vásárvonalán fekszik, ott, ahol a Sebes-Körös völgyén az Erdélybe vivő fontos, régi közlekedési út metszi azt. A város a kora Árpád-kortól a Tiszántúl legjelentősebb világi és egyházi központja volt. Jelentőségét 1660 után, a török uralom alatt vesztette el, és csak a 19. sz.-ban éledt föl ismét. Nagyvárad körül mintegy 30–35 km-re kisebb táji központok helyezkednek el, amelyek a 18–19. sz.-ban fontos szerepet játszottak Bihar életében, közvetítő és átmenő állomásai voltak a megyeszékhely felé irányuló forgalomnak: Élesd, Margitta, Székelyhíd, Nagyléta, Berettyóújfalu, Nagyszalonta, Tenke. Csupán a Fekete-Körös felső medencéjében fekvő Belényes esik ki ebből a körből. Jelentős táji háttere lévén, viszonylag önálló központ, amely azonban jól járható hágó hiányában nem fejleszthetett önálló közigazgatási egységet. A bihari táj és a vármegye ezeknek az alközpontoknak az összefogó-szervező erejére támaszkodott. A magyar történelem folyamán a közigazgatási határok elsősorban Nagyvárad kisugárzó hatásához és jelentőségéhez igazodtak. A 13. sz.-ban szakadt el Bihartól a Sebes-Körös felső, az Erdélyi-medencébe eső völgye ( Kalotaszeg) és a megalakuló Kolozs megyéhez csatlakozott. Jelentős változás volt az 1876. évi, amikor a századok óta külön fejlődő Debrecent elszakítva Bihartól a megszűnő Hajdúkerülettel ( Hajdúság) új megyévé szervezték. Bihar rendkívül változatos, földrajzilag és a népi kultúra szempontjából tagolt táj. Hármas tengelyét a Berettyó mente, a Sebes-Körös völgye ( Rézalja) és a Fekete-Körös völgye alkotják. A folyók összeömlése táján terül el a Sárrét. Északon a Berettyó és az Ér zárja közre az Érmellék lankáit. Jellegzetes kistája Nagyvárad közelében a Hegyköz és a Királyhágó előterében az egykor szabadalmas Báródság. Délen Nagyvárad és Nagyszalonta között a Mezőség feszik. Bihar magyar népe a török hódoltság idején, de különösen Nagyvárad eleste után sokat szenvedett, részben elpusztult, ill. elmenekült. Az időközben hajdúszabadságot nyert alföldi helységeinek egy része a Nyírségben és Szatmárban talált ideiglenes menedéket. A Sárrét környéki falvak a lápba, a hegyvidékiek az erdőkbe húzódtak. Várad lakosságának jelentős hányada Tordára és Désre települt. A 18. sz.-ban az újranépesítésben jórészt az elmenekültek leszármazottai és más tiszántúli ref. magyarok vettek részt. Jelentős teret nyertek a románok is, akik a magas hegyvidékeken, az Erdéllyel határos havasokban már a 13. sz.-ban megjelentek, de a síksági területekre nagyobb tömegekben csak a 17–18. sz.-ban költöztek le. A 18. sz.-ban Nagyvárad környékére és a Réz-hegység fennsíkjára néhány szlovák községet is telepítettek, amelyek azonban nem befolyásolták jelentősen Bihar néprajzi képének alakulását. Ma Bihar nagyobbik, elsősorban hegyvidéki része Romániához, alföldi területei Mo. két megyéjéhez (Hajdú-Bihar, Békés) tartoznak. – Irod. Györffy István: A feketekörösvölgyi magyarság települése (Földr. Közl., 1913); Györffy István: Délbihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta (Földr. Közl., 1915); Viski Károly: Arany népe (Nagyvárad, 1919); Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp., 1940); Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (Bp., 1942); Szabó Pál: Szülőföldem, Biharország (Bp., é.n.).
Kósa László

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi