Gesta Romanorum

Full text search

Gesta Romanorum: a középkori példairodalom világiasabb ágához tartozó gyűjtemény. A 13. sz. második felében keletkezett. Keletkezési helye és szerzője (valószínűleg szerzői) ismeretlen(ek). A 14. sz.-ban kéziratokban terjedt (csaknem másfélszáz kéziratról tud a filológia), első nyomtatott, ún. vulgáris kiadása 1472-ből való. A 15. sz.-ban már angol, német és cseh fordítása is elkészült, később Európa csaknem minden nyelvére lefordították. A legtöbb kiadásban a 181 fejezetből álló gyűjteményt összeállítója elsősorban az ókori görög és római szerzők műveiből merítette, ill. azoknak másod-harmadkézből származó idézeteiből. A Gesta Romanorumnak ugyanis eredetileg főleg a római történelem képezte alapját, természetesen középkori felfogásban. A források másik csoportját a bibliai elbeszélések, apokrif könyvek, egyház- és világkrónikák, enciklopedikus munkák, prédikátoroknak szánt példatárak és egyéb vegyes gyűjtemények alkották. – Mo.-on a 15. sz. eleje óta terjedt másolatokban. Ezek közül legjelentősebb a Sztárai-kódex (1474), amely a Gesta Romanorumon kívül a Historia Septem Sapientumot ( Ponciánus históriája) és a Historia Trojanat is tartalmazza. Az első, mindmáig egyetlen magyar nyelvű teljes fordítás Haller János (1626–1697) Torda megyei főispán tollából származik, aki az 1508-as hagenaui kiadás alapján latinból fordította 1681–82-ben, fogarasi fogsága idején. Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) nyomatta ki Kolozsvárott 1695-ben. Hármas História néven a Trója-regényt és a Nagy Sándor-életrajzot is magában foglalta. A Hármas Históriának a 18. és a 19. sz.-ban három-három kiadása volt, a hetediket 1900-ban tette közzé Katona Lajos kitűnő filológiai apparátussal. – A Gesta Romanorum hatása a magyar irodalomban a kódexektől (Példák könyve, Érsekújvári-kódex stb.) kezdve nyomon követhető. Már a középkorban terjesztették élőszóban is: prédikátorok szőtték beszédeikbe a Gesta Romanorum magvas, csattanós történeteit (Temesvári Pelbárt, Magyarországi Mihály, Laskai Osvát). A prédikációkban hallott, elmeélénkítő és szórakoztató históriák könnyen vertek gyökeret az íratlan népköltészetben. Az Apollonius-mese (BN 978*, Haller 153) népszerűségét Bornemisza Péter (1535–1585) Postilláiban helytelenítette. Tinódi Sebestyén a Sokféle részögösről írt művében (1548) a szőlő ültetésének mondáját dolozta fel. Jovinianus császár történetét (AaTh 757, Haller 59) Póli István verselte meg a 16. sz. végén. A Csoma-kódexbe (1638) a Dravai Névtelen műve Rusten császárról szintén a Gesta Romanorumból került: Placidus élettörténetével (AaTh 939, Haller 110) tartja a rokonságot. A Gesta Romanorum történetei később, még a 19–20. sz.-ban is forrásként szolgáltak írók, művészek számára (Mikes Kelemen, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Vargha Gyula). A népköltészetbe prédikációk útján került történeteket már igen korán megerősítették a Gesta Romanorum ponyvakiadásai: a legnépszerűbb históriákat még a 20. sz. elején is újra és újra ponyvára tették. Maga a Hármas História népkönyvvé vált, rendkívül népszerű volt, különösen Erdélyben. Novellameséink és legendameséink egy részének így a Gesta Romanorum vált forrásává. Ezek közül a fent említetteken kívül az ismertebbek: Focus kovács (AaTh 929A, Haller 57), a három jó tanács (AaTh 910B, Haller 34, 56, 103), a remete és angyal, a (AaTh 759, Haller 80), Sziklához láncolt Gergely (AaTh 933, Haller 81), Androclus (AaTh 156, Haller 104), igazmondó juhász, az (AaTh 889, Haller 111), a legjobb barát, a legnagyobb ellenség (AaTh 921B, Haller 124), az elásott birkafej (AaTh 1381C, Haller 124), a fecsegő asszony, a (AaTh 1381D, Haller 125), a világ hálája (a hálátlan kígyó, AaTh 155, Haller 174) stb. – Irod. Lázár Béla: A Gesta Romanorum és a magyar irodalom (Irod. tört. Közl., 1891); Lázár Béla: A Gesta Romanorum hatása a magyar népköltészetre (Ethn., 1891); Gesta Romanorum (Fordította Haller János, kiadta Katona Lajos, RMKT 18. Bp., 1900); Tímár Kálmán: Magyar szentek legendái és a Gesta Romanorum (Ethn., 1910); Tímár Kálmán: Párhuzamok a Gesta Romanorum történeteihez (Ethn., 1911); Katona Lajos: A Gesta Romanorum (Irodalmi tanulmányai, II. Bp., 1912); György Lajos: Tárgytörténeti jegyzetek Mikszáth Kálmán anekdotáihoz (Irod. tört. Közl., 1932); Tubach, Fr. C.: Index Exemplorum (FFC 204., Helsinki, 1969).
Nagy Ilona

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi