csapóvas
csapóvas: rugalmas acélszalaggal működésbe hozható csapda, amelynek szétfeszített káváit vaskampóval rögzítik. A kávák erősen összecsapódnak, ha az állat a csapóvasba lép. A csapóvas különböző néven egyik legelterjedtebb csapdatípusunk (kapkán, kaptány, vaskapkán: Csallóköz, Kisalföld, Szeged vidéke, Erdély, Moldva; kelepce: barkók; kurcsa: hétfalusi csángók; tőr, vastőr: Alföld; csapóvas, tányérvas: Borsod; vidravas: Veszprém). Kisebb-nagyobb formájával, különböző variánsával madarakat, rágcsálókat, vidrát, őzet, vadmacskát, rókát, farkast fognak. A csallóközi hódvas, hódi vas elnevezés utal arra, hogy ott hódfogásra is használták. Medvefogásnál Erdélyben a csapóvasra súlyos fakoloncot kötnek, kampóval a földbe akasztják (felsulymozzák), hogy a belelépő állat tovább ne vonszolhassa. A megvetett csapóvasat falevéllel, avarral leplezik s ragadozók elejtésénél lúdzsírral, juhfaggyúval, farkastrágyával kenik be. A csapóvasat még századunk elején is falusi kovácsok, cigányok készítették, de a parasztság hozzájutott a vaskereskedések révén is. A csapóvas Európa-szerte használatos. Egyik korai ábrázolását (1682) egy Dániában megjelent vadászati munkából ismerjük. Valószínű azonban, hogy jóval korábban készítették, mert a 17. sz.-ban már a finn vadfogóknál megtaláljuk. Nálunk Sopron vidékéről 1597-ből említik a hódvasat és vidravasat. A 17–19. sz.-i vadászirodalom hattyúnyak néven ismeri. Pák Dienes és Bérczy Károly berlini vastőr néven említi. A csapóvas a 18–19. sz.-ban elterjedt a szibériai és kanadai bennszülött prémvadászoknál és eredményesebbé tette vadfogó tevékenységüket. Egy-egy naskapi indián család napjainkban 400–450 csapdával dolgozik, míg régebben dorongokból csak 100–150 csapdát állítottak fel. – Irod. Bérczy Károly: Magyar–német és német–magyar vadászműszótár (Pest, 1860); B. Belházy Jenő: A vadászati ismeretek kézikönyve (I., Bp., 1892); Sirelius, U. T.: Die Volkskultur Finnlands (Bd. I. Jagd und Fischerei in Finnland, Berlin–Leipzig, 1934); Lips, J. E.: Trap Systems among the Montagnais-Naskapi Indians of Labrador Peninsula (Stockholm, 1936).
Medvefogó csapóvas (Erdély)
Gunda Béla
