kőkecske, kőborjú
kőkecske, kőborjú: a magyar nyelvterület egyik legelterjedtebb → mondatípusa. A törökök menekülésük alkalmával egy kőkecskébe kincset rejtenek. Az emberek nem tudják, mit rejt magában a kőállat, ezért egyik portáról a másikra dobálják. Egy napon törökök érkeznek térképpel a kezükben, akik lecsavarják a kőkecske farkát, leveszik a fejét, és akkor derül ki, hogy kincs van benne, amelyet magukkal visznek. A monda a Dunántúlon és az Alföldön a legelterjedtebb. Helyi változata a pécsi Szamárkúthoz fűződő azonos monda. Hasonló mondatípus a balkáni népek körében is ismeretes. – Irod. Muszty László: Egy népszerű pécsi monda változatai (Jelenkor, 1958. 2. sz.).
Dobos Ilona
