karikázó, karikatánc, karikázás, kerekecskézés

Full text search

karikázó, karikatánc, karikázás, kerekecskézés: Az európai középkor uralkodó lánctánc-formáját az újkori párostánc-divatok néhány régies peremterület kivételével (Feröer-szigetek, Balkán) már korán kiszorították. A Kárpát-medencében a magyar, szlovák, román és délszláv énekes leánykörtáncok képviselik e régi táncforma maradványait. – A női körtánc a magyar népterület északi részére, a D-Dunántúlra, valamint a Duna menti táncdialektusra jellemző, másutt ritka, szórványos. – A tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő karikázó főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok tánca volt (böjti leánytánc). A szervezett mulatságok rendjében a táncszünetekben és a tánckezdéskor kap alkalmi helyet. A karikázó kísérete mindig egyszólamú énekszó. Fontosabbik eleme a dal, s így nem a lépések váltakozása a lényeges, hanem a számtalan szövegstrófával egymás után sorakozó lírai daloké. A karikázó egyöntetű, szabályozott szerkezetű tánc, mert a lányok zárt, kör alakú lánca nem ad teret egyéni rögtönzésre. A lépések sorrendje meghatározott, de az ismétlés mennyisége, a részek terjedelme a pillanatnyi hangulattól függően – de mindenkire érvényesen – változhat. A láncalkotás módjai: az egyszerű és az elöl vagy hátul keresztezett kézfogás, a karolás, valamint a váll- vagy derékfogás. A táncoló kör térbeli mozgásának típusai és a kapcsolódó lépésfajták: 1. A szűkülő-táguló körmozgás a befelé és kifelé irányuló lépések váltakozásából adódik ( babázás, lépő). – 2. A kör ingamozgását a szimmetrikus motívumok – az egy- és kétlépéses csárdás – eredményezik. A legjellemzőbb haladó ingamozgás esetén a kör lassan – kis megtorpanással –, de mégis állandóan egy irányba forog. Ez az aszimmetrikus szerkezetű karikázómotívum („Feröer-lépés”) igen régi és széles elterjedésű Európában (a 16. sz.-ban a neve: branle simple). – 3. A kör egyirányú haladása, folyamatos forgása a lassú karikázóban mindig a nap járásával megegyező, a gyors ( futó) résznél viszont a forgásirány váltakozhat. A felsorolt mozgástípusok legtöbbször egymással keveredve, kombinálva jelentkeznek. A karikázó különböző formai elemei (fogásmód, lépésfajta, körmozgás-típus) meghatározott tempójú és típusú karikázódallamokhoz (ún. lépő, csárdás vagy futó-nótákhoz) kapcsolódnak. A karikázó két (csárdás+futó; lépő+futó), néha három (lépő+csárdás+futó) vagy több részből áll (Sárköz, Duna mente). A terjedelmes lassút rövidebb gyors követi, s a táncfolyamatban e részek váltakozva ismétlődnek. – A karikázók csoportjába tartozik a bácskai csirajozás és tüskömtánc; a D-nyírségi hajlika; Kalocsa vidékéről a férc; a martosi kúria; a mátyusföldi szinala; a sárközi babázás és fárida, a somogyi erdőjárózás, hajaboka, hajrózsázás, kocsikala és végül a szlavóniai derenka kalala és rezálás. – A karikázó átmeneti helyet foglal el tánckincsünk régi és új rétege között ( tánctörténeti rétegek). A régi táncformát a 19. sz. folyamán uralomra jutó új stílus asszimilálta. Ez a karikázó legfőbb, általános vonásait (körforma, énekkíséret) nem érintette ugyan, de előadásmódját, motívumkincsét, funkcionális s leginkább zenei sajátosságait módosította. A lassú és friss csárdás tempójához, zenéjéhez való közelítése a motívumkölcsönzés lehetőségét is megnyitotta. Ezáltal keletkeztek az ún. körcsárdás (magyar, négyes) felé vezető átmeneti változások, melyeket már hangszeres zenére, kis körben s férfiakkal vegyesen járnak. – Irod. Lugossy Emma: 77 leánytánc (Bp., 1952); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Martin György: Motívumkutatás–Motívumrendszerezés. A sárközi-dunamenti táncok motívumkincse (Bp., 1964); Martin György: A magyar leánykörtánc. Régi táncaink kelet-európai kapcsolataihoz (Táncműv. Ért., 1969); Martin György: Die branles von Arbeau und die osteuropäischen Kettentänze (Studia Musicologica, Bp., 1973).

Karikázó táncírása

Karikázó (Bag, Pest m.)
Martin György

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages