lakodalmi alakoskodás
lakodalmi alakoskodás: különféle → alakoskodások, amelyek más → szokásalkalmakkor is sorra kerülhetnek. A → lakodalomban rendelkezésre álló hosszú, mulatásra szánt idő alatt, unaloműzésre, fáradtság leküzdésére, a vendégek felvidítására kerülnek sorra. Nemegyszer → hívatlanok mutatják be. Tartalmilag nincsenek kapcsolatban a lakodalommal, kivéve az → álmenyasszonyokat és a lakodalomparódiákat (→ lakodalmas játék). Ilyenek: a vén ló búcsúztatója, → halottas játék, kéregető koldus, csikós és pandur jelenete, verbuválás, obsitos huszár, drótostót jelenete, → rabvágás, → medvealakoskodás, → kecskealakoskodás, → lóalakoskodás, → gólyaalakoskodás. A lakodalmi alakoskodás rendszerint obszcén: lakodalmi események és az ital hatására felszabadult szexualitás levezetésére is szolgál; a szövegek gyakran vallási szövegek paródiái (→ még: kásapénz). – Irod. Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságon (Karcag, 1929); Seemayer Vilmos: A régi lakodalom Nemespátrón (Bp., 1936); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., A-B, Bp., 1955–56); Magyar Simplicissimus (szerk. és bevezette Turóczi-Trostler József, Bp., 1956).
Lakodalmi alakoskodó (Méra, v. Kolozs m.)
Györgyi Erzsébet
