magyar szóló: nemesek, városi mesteremberek szóló férfitánca a 18. sz. végi, múlt század eleji bálokon. Gyakran a férfi párjával a táncoló körtől külön válva vagy annak közepén járta a táncot, bemutató jelleggel (előtáncos táncvezető) és mozgásához a többiek alkalmazkodtak. Ez az úri magyar szóló lényegében megegyezett a katonafogadó →verbunk káplárjának a szólótáncával. Lakatos Sándor és Lakatos Károly táncmesterek a múlt század második felében 32 figurában állapították meg a verbunk és általában a magyar tánc mozdulatkincsét: 1. bokaütés, 2.→lejtő, 3.→hegyező, 4. négyes, 5. emelgető, 6. kihányó, 7.→kígyó, 8. csillag, 9. gyilkos, 10. füzér, 11.→mérges, 12. rózsa, 13. kettős kígyó, 14. csalogató, 15. sétatoppantó, 16. sarokcsúszó, 17.→nagyharang, 18. csizmadiás (vulgo: hátrahányó), →hátravágó, 19. rezgő, 20. féllábsodró, 21. lábgyorsaság, 22. lábujjhegyezés, 23. kakasugrás, 24. kígyó (lábujjhegyen), 25.→kisharang (sürgető), 26. olló, 27. ujjhegyforgó, 28. sebes forgás, 29. felugró (sarokösszeütéssel), 30. szapora, 31. lábcsúsztató (vulgo: lábhadarászás), 32. dobogós. – A múlt század második felétől a táncmesterek e merev, sematikus rendszer alapján állították össze bemutató jellegű magyar szóló táncaikat. (→ még: népies műtáncok, →tánciskola, →táncmester) – Irod.Róka Pál: A táncművészet tankönyve (Bp., 1900); Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Pesovár Ferenc: Táncmesterek a szatmári falvakban (Tánctud. Tanulm., 1959–1960, Bp., 1960).
Pesovár Ferenc
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.