rituális táncok
rituális táncok: a családi és társadalmi élet egyes szokásaihoz, mozzanataihoz kapcsolódó táncok, amelyek a feltehető, elhomályosult mágikus képzetek mellett ma már elsősorban az esemény ünnepélyes külsőségeit és látványosságát szolgálják. Ilyen jellegű szertartásos funkciója van a lakodalomban a → Bene Vendel táncának, a → gazdasszonyok táncának, a menyasszonyfektető → gyertyás táncnak, a → hajnaltűztáncnak, a → menyasszonytáncnak, valamint a → mozsártáncnak és a → söprűtánc phallikus változatának. Néhány táncos szokás a lakodalmi rítus középpontjában álló gyertyás tánchoz kapcsolódva vált szertartásos jellegűvé, mint pl. az → osztótánc, vagy a Palócvidéken a párválasztós → párnás tánc. A tavaszi ünnepkor termékenységi rítusainak emlékét őrzik a böjti leánytáncok (→ karikázó), továbbá a kiszehajtáshoz kapcsolódó énekes-táncos játékok. Ugyanilyen szerepe volt a → pünkösdölés alkalmával járt táncnak, továbbá a → boricának és a májusfa körültáncolásának, ill. a → májusfa-kitáncolásának. Avató táncok emlékét őrzi a borica mellett a táncos → verbuválás, valamint a rábaközi legényszervezetek → körverbunkja. A rituális táncok körébe sorolhatjuk még általában a → halottas táncot és a → maszkos táncokat is. – Irod. Sachs, C.: Eine Weltgeschichte des Tanzes (Berlin, 1933); Szendrey Zsigmond–Szendrey Ákos: Szokások (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43); Lajtha László–Gönyey Sándor: Tánc (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43); Wolfram, R.: Die Volkstänze in Österreich und verwandte Tänze in Europa (Salzburg, 1951); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III., A–B., Bp., 1955–56); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Wolfram, R.: Volksmusik Südosteuropas (München, 1966).
Pesovár Ernő
