rizs (lat. Oryza sativa)
rizs (lat. Oryza sativa): az emberiség csaknem felének fő tápláléka, kiváló tulajdonságú, nagy tápértékű növény. A rizs mocsári növény, termesztése különleges feladatokat ró termelőire (palántázás, gyomlálás, árasztás). Aratása aug. végén, szept. elején igen gondos munkát igényel, mert a nálunk ismert fajták magja igen könnyen lepereg a bugákról. Ezért a rizsaratás az Alföld középső és déli területein egy ott már feledésbe merülő arató eszközzel, a sarlóval történt. Az egyik legrégebben termesztett tápláléknövény. Őshazája DK-Ázsia. Indiából perzsa és arab közvetítéssel jutott el Spanyolo.-ba (7. sz.) és Olaszo.-ba (15. sz.), majd az oszmán-törökökkel a Balkánra (16. sz.). Hazánkban is valószínűleg a török hódoltság alatt kezdték termeszteni. Rákóczi Ferenc is kísérletet tett meghonosítására. Pontos adatok azonban csak 1724-től tanúskodnak a mo.-i rizstermesztésről. Ebben az évben költözött a Temesvár melletti Dettára néhány olasz család, akik a Béga és a Temes szabályozásával egy időben rizstelepeket is létesítettek. A század második felében újabb olasz családok telepedtek meg más bánsági falvakban (Omor, Kis- és Nagygattája stb.) és több ezer holdon termesztettek rizst. Az adókedvezmény megvonása, valamint munkaerőhiány miatt – a Detta melletti Topolyát kivéve – a napóleoni háborúk végére a rizstermesztés megszűnt. A következő majdnem száz éven át a Timáry család kezén lévő évi 100–200 hold volt egyedüli rizstermő területe Mo.-nak. 1880-tól állami birtokokon (Békés, Bács, Csongrád, Pest és Szolnok megye) kezdtek el foglalkozni a rizs honosításával és termesztésével. Mérsékelt eredmények után az 1930-as években szegedi kutatóintézetekben sikerült megfelelő tájfajtát előállítani, ami gyorsan elterjedt és fellendítette a termesztést. Különösen 1948-tól vett nagy lendületet a mo.-i rizstermesztés, úgyhogy hazánk néhány év alatt rizsimportáló országból rizsexportáló országgá lépett elő. A jó terméseredményeket szinte kizárólag kisüzemi körülmények között érték el. Az 1960-as évekre a fajták leromlása, az új növényi betegségek, a telepek elgyomosodása, valamint a kedvezőtlen árpolitika következtében a rizs vetésterülete az előbbinek töredékére esett vissza. A mo.-i rizstermesztés rekonstrukciója korszerű nagyüzemi módszerekkel napjainkban folyik. – A Szolnok és Békés megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok még az 1960-as évek elején is csapatostul szerződtettek aratómunkásokat olyan területekről, ahol a sarlós aratás élő hagyomány volt (Bereg, Szabolcs, Szatmár megyék). – Irod. Somorjai Ferenc–Járányi György: Rizstermesztés (Bp., 1954).
Kósa László
