szépasszony: a magyar →népi hitvilág ambivalens, hol jó, hol rosszindulatú →természetfeletti lénye, aki a →boszorkány, ill. a →tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Hasonló, női alakban elképzelt ambivalens természetfeletti lényeket sok európai nép hitvilága ismer. A hit szerint a vele való találkozás veszélyes. Általában csapatokba verődve jelentkeznek: éjjel a pázsiton énekelnek, táncolnak, tapsolnak; akit maguk közé csalogatnak, halálra táncoltatják. A székelyeknél rontó hatalommal rendelkező lények, a forgószélben járnak, megfejik a tehenet. D-alföldi hiedelmek szerint a szépasszony elcseréli az újszülöttet (→váltott gyerek). Ezért a szépasszonyágya: a szerencsétlenséget hozó gyermekágy. Nemi betegséget is okoz, ezért szépasszony ágyának a „csúnya betegségben” fekvők ágyát is nevezik. A szépasszony kötőjébe esik a gyerek, ha eséskor megüti magát. Szépasszonytáljába hág az, aki rontásba esik – tele lesz kiütéssel. A szépasszonyköpködése rontást okoz (összezsugorodik, bele is hal), a szépasszonyszele a forgószél, akkor keletkezik, ha a szépasszonyoknak jó a kedvük, ez a száját félrehúzza, a szépasszonypohara pedig hasogatást okoz. A szépasszony okozta betegséget →ráolvasással gyógyították. Pl. a táljába lépett kislányra három sütéskor ráolvasnak:
Szépasszony te attad, te vödd el!
Szépasszony te attad, te vödd el!
Szépasszony te attad, te vödd el!
→Kísértet és →szellemszerű vonásaik is vannak; déli 12-kor, vagy éjféltől hajnalig járnak láthatatlanul. Néhol azt tartották, hogy hasadékokban, barlangokban laknak: az átok alatt levő →kincset őrzik. Aki a Szent Györgykor „lángoló” kincset kiássa, sok baj éri, mert a szépasszonyok kezébe kerül. „Egyébként nem jó a nevit emlegetni, mert bajt tanál csinálni.” Virágokat is neveztek el róla: ilyen a szépasszony füve, kalácsa, reszketője,szépasszonykása. – Irod.Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Gunda Béla: Szépasszonyok kútja (Ethn., 1947).
Diószegi Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.