török mondakör

Full text search

török mondakör: A törökök betörése és százötven éves uralma mély nyomot hagyott a néphagyományban. A török emlékek gyakran kontaminálódnak a tatár mondakörrel. A török mondakör az egész ország területén megtalálható. A törökökről szóló emlékezések a folklorizáció különböző fokán állanak a töredezett emlékfoszlányoktól a megformált mondákig: a) A török megszállók ellen küzdő vitézek: Kinizsi Pál, Toldi-mondakör (aki a monda szerint a törököt űzte el) és sok más helyi hős a magyar folklórban is ismeretesek ugyan, mégis, jóval halványabban, mint a balkáni népeknél. Feltűnő, hogy a magyar történelem nagy alakjainak – Hunyadi Jánosnak, Mátyás királynak, Zrínyi Miklósnak – törökellenes harcai a délszláv népek folklórjában a miénknél sokkal intenzívebben megtalálhatók. Hősiesen küzdő asszonyok. Férjük távollétében a nők űzik el az ellenséget ( mondahősnő). – b) Csellel futamítják meg a törököt. Ilyen a bihardiószegi Asszonysziget mondája: a férfiak katonáskodtak és csak az asszonyok, öregek és gyerekek maradtak otthon. A törökök elől a nép a mocsár közepi szigetre menekült. A törökök éjszaka támadtak rájuk. Az öregek tököt hordottak össze, szemet, orrot, szájat vágtak beléjük, falábakat készítettek. A tökbe égő gyertyát dugtak, fejükre tették, falábakra álltak. A törökök azt hitték óriások. Megfordultak, elszaladtak. – c) Hasonló a mohácsi délszláv busójárás és a hajdúsági szűzgulyahajtás szokásához fűződő monda. A török uralom idejére vezetik vissza a zalaegerszegi húsvéti határjárás és a sárközi szőlőőrzés eredetét is. – d) Sok monda és emlékezés szól a megszálló törökök kegyetlenkedéseiről, a hadisarcról, az asszonyok és gyerekek elhurcolásáról ( Szapári Péter, fia rabolta anya). – e) Az egész magyar nyelvterület egyik legelterjedtebb mondatípusa a harangmondák közé tartozik. – f) A rendkívül elterjedt kincsmondák is a törökökkel vannak legtöbb esetben kapcsolatban. Ezek közül a legelterjedtebb a kőkecske mondája. – g) A legtöbb helynevekhez, dűlőnevekhez, emlékhelyekhez fűződik: kutakhoz, fákhoz, mecsetekhez, épületromokhoz, őrhelyekhez. A múlt század óta különböző korokból előkerült régészeti leleteket a nép legtöbb esetben „török hagyás”-nak tartja. A törökök emléke a balkáni népek folklórjában – hozzánk hasonlóan – igen erős. Halványabban megtalálható a szlovák, cseh, lengyel hagyományokban is. Alföld-szerte élénken él a török elöli futás emléke. A török alakja előfordul a dramatikus népszokásokban (pl. hegyaljai szüreti fölvonulás, kisalföldi pünkösdölés). A törökökre való utalás gyakori a szólásokban és közmondásokban (pl. „törököt fogott”, „török átok”, „meglesz a törökök húsvétján” stb.). A törökökre, a török korszakra való hivatkozás általános időhatároló a történeti néphagyományban: a régmúlt eseményeket úgy helyezik el, hogy azt még a törökök ideje előttre teszik. ( még: győri vaskakas, Szilágyi és Hajmási, történeti monda) – Irod. Szendrey Zsigmond: A törökvilág mondái (Ethn., 1926–27); Solymossy Sándor: Mohács emléke a néphagyományban (Mohácsi Emlékkv, Bp., 1926); Kováts Valéria: Szigetvár történeti néphagyományai (I–II., A Janus Pannonius Múz., Évkve, Pécs, 1961–62); Ferenczi Imre: A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában (Déri Múz. Évkve, 1962–1964, Debrecen, 1965); Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban (Déri Múz. Évkve, 1971, Debrecen, 1972); Bodor Géza: A zentai csata a néphagyományban (A Hungarológiai Intézet Tudományos Közl., 1972).

 

Török-magyar háborúkról szóló ponyvanyomtatványok címlapjai (19. sz. második fele)
Dobos Ilona

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi