tehén

Full text search

tehén: 1. szarvasmarha. – 2. a hozzáfűződő hiedelmek ( hiedelem) kialakulásának fő oka a tehén és a tej fontos szerepe a mindennapi életben. Az egész nyelvterületen gazdag, sok szempontból egységes hiedelemanyag lelhető fel: részint nagyobb tejhasznot biztosító, részint a tehén különböző károktól (főleg rontástól) való óvását biztosító eljárások. A tehénhez fűződő hiedelmek nehezen választhatók el a tej hiedelmeitől, mivel a tejet a tehén tartozékaként kezelték: ami a tejnek ártott, vagy használt, az a tehénnek is, és viszont. A tehéntartásnak alig volt olyan mozzanata, amelyhez ne fűződött volna előírás, tilalom vagy mágikus eljárás. Az üzekedés időpontját igyekeztek a hold járásához igazítani; odamenet néhol szentelt gyertyát ástak le az istállóba elvetélés megelőzésére. Ellés után a borjút egyes helyeken háromszor pendelyen vagy gatyaszáron bujtatták át. Mint más veszélyes alkalmakkor, elléskor is előfordult a tehén, ill. az istálló körülszórása ( bekerítés) vagy az istálló és tehén füstölése. A kisborjút elsősorban szemveréstől kellett óvni: idegenek nem láthatták, piros szalagot vagy más élénk színű tárgyat kötöttek rá vagy a jászol fölé. Az új borjú házhoz szoktatása történhetett mágikus módszerekkel is: pl. a gazdasszony kötényén át vezették be az istállóba; ill. az újszülött borjút első, istállóból való kivezetésekor farral lökték ki, hogy hazataláljon stb. A vásárolt tehén szoktatása hasonló módon történt, vagy szőrét a kemencébe, küszöbbe sározták. A tehén vásárba vitelekor elsősorban az eladás hasznát igyekeztek biztosítani, pl. különböző mondókákkal, de borjú eladása esetén fontos volt az is, hogy az anyja ne sírjon utána; e célból pl. a borjú homlokszőréből etettek vele. – A boszorkányok és más rontó személyek tevékenysége és a rontás tehéntől való elhárítása általában bizonyos napokhoz kötődött ( Szent György napja, harmatszedés); de sok helyütt állandóan védték a teheneket mágikus tárgyakkal (ilyen pl. a küszöb alatt vagy a jászolban tartott fokhagyma, fejsze, Szent György napi kakukkfű). A tejhaszon csökkenését még a 20. sz.-ban is országszerte rontás hatásának tulajdonították; ezért sokféle mágikus eljárás volt ismert a tej visszaszerzésére. A gulyára hajtott tehén megrontását, mágikus eszközökkel történő szétszélesztését és ugyanezeknek a bajoknak a helyrehozatalát a hit a tudós pásztornak tulajdonította. – A tehén egészségét, tejhozamát, szaporaságát biztosító mágikus eljárások általában nevezetes időpontokhoz kapcsolódtak: ilyen volt főleg az első fejés ( első tej), az első kihajtás napja, Szent György napja, ezenkívül elsősorban karácsony ( karácsonyi vacsora), de helyi jelentősége más napoknak is volt (pl. D-Dunántúlon Borbála napja). – Egyes hiedelmek a tehén megbecsült voltát fejezik ki: pl. a gazdát halálakor megsiratják tehenei; az öreg tehenek megértik az emberi beszédet; Szent György napon és karácsony éjjelén gazdájukról beszélnek stb. – A tehén szerepe, fontossága, valamint a hozzáfűződő hiedelmek és mágikus eljárások Európa-szerte kisebb-nagyobb táji különbségekkel a lényeget illetően egyeznek. Legtöbb hasonlóságot bizonyos igen régi gyökerű, tejhasznot biztosító és rontástól óvó (nálunk elsősorban Szent György napjához kapcsolódó) eljárások mutatnak.
Pócs Éva

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages