tizenketted, két karácsony köze: a →karácsony és →vízkereszt közötti napok. A Krisztus születésnapjaként számontartott két dátum között a naptárváltozások következtében kialakult átmeneti idő, amelyet a Tours-i szinódus 567-ben „szent időszak”-nak nyilvánított. Formailag tehát naptárproblémákból keletkezett, és zárt időszakként egyházi eredetű. Azonban – mint a klasszikus ókor télközépi ünnepeire vagy akár régi germán és szláv napfordulós ünnepekre (→napfordulók), ill. ünnepi időszakokra vonatkozó adatok bizonyítják – népi, „pogány” hagyományai is voltak egy télközépi időszaknak, amikor pl. a visszajáró ősök-halottak vendégül látása, és a jövő év termékenységének biztosítása egyaránt szerepet kaphatott. A mai európai parasztságnál – a magyarságnál is – általánosan elterjedt e napok különlegesként, tilalmakkal (→tilalom) és →előírásokkal szabályozottként való számontartása. Általánosan elterjedt volt a →karácsonyi asztal és a karácsonyi ételmaradékok érintetlenül hagyása ezen időszakban; továbbá bizonyos tilalmak betartása: pl. nem szabad mosni, bőrholmikat felakasztva tartani, →hüvelyeseket enni stb. Veszélyes időszak: a „rosszak” árthatnak, halottak visszajöhetnek, a →rontástól különösen óvakodni kell. Utóbbi képzetek a télközépi éjszakák hosszúságával is összefüggnek. – Irod.Meyer, A.: Das Weihnachtsfest (Tübingen, 1913); Pócs Éva: A karácsonyi asztal és a karácsonyi vacsora hiedelemköre (Népr. Közl., 1965).
Pócs Éva
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.