Erósz – a görög mondákban a szerelem istensége. Hésziodosz szerint (Az istenek születése) a világgal egyidős, az ősi Kháoszszal és Gaiával, a földdel egy időben jött létre, és mindent átható világszellem. A későbbi mondák szerint Aphrodité és Arész fia; anyjának segít szerelembe ejteni a kiszemelt „áldozatokat” olymódon, hogy tévedhetetlen nyilát a szívükbe lövi. Moszkhosz egyik szellemes versében ~ igen alapos leírását és jellemzését adja az eltűnt fiát hasztalan kereső Aphrodité „körözési közleménye”. ~ fontos szereplője Pszükhé históriájának is. A rómaiak Amornak nevezték, ez, akárcsak ~, szerelmet jelent. Gyermeknek vagy zsenge ifjúnak képzelték és így is ábrázolták, szárnyakkal és íjjal. Neves ókori szobrai Lüszipposztól az Íjat feszítő Erósz s egy bájos hellenisztikus mű, ~ és Pszükhé; az utóbbi együttest mintázta meg az újkorban Canova, Thorvaldsen és Rodin. Ugyanez a témája több tucat újkori festménynek is (Tizian, Raffaello, Correggio, Bronzino, Carracci, Rubens, Kokoschka és mások). Cavalli és Lully operát, Hindemith balettet írt a szerelmesekről. II C3
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.