amazónok
amazónok – mondabeli nemzet, amely a Fekete-tenger északi partvidékén élt, és Arésztől származtatta magát. Csak női harcoltak, ők töltöttek be minden közéleti tisztséget, és királynők uralma alatt éltek. (Mások szerint férfit nem is tűrtek meg országukban; gyermekeiket egy szomszéd nép férfiaitól foganták, de csak a lányokat tartották meg, a fiúkat megölték vagy nemző apjukhoz küldték.) Nevük ókori magyarázat szerint onnan eredt, hogy a harcra kiképzett lányoknak eltávolították (levágták, kiégették vagy elszorították) a jobb mellét, amely a nyíllövésben és dárdavetésben akadályozta volna őket (amadzoi a. m. 'kebeltelenek'). Félelmetes és kíméletlen harcosok voltak, nagy területeket meghódítottak; nevezetes királynőik (Hippolüté, Pentheszileia) többször harcoltak a görögökkel (lásd Héraklész, Thészeusz, Akhilleusz). – Az ~ mondájában a hellén társadalom korábbi, matriarkhális stádiuma tükröződik a későbbi korok képzeteivel ötvöződve. – Az ókorban több mint négyszáz vázafestményen láthatók ~ ok, főképp Héraklésszal vívott harcaikban, továbbá domborműveken (metopék, szarkofágok); Pheidiasz híres szép szobra, a Sebesült amazon római másolatban maradt fenn. Az újkorban a hasonló témájúak közt a legjelesebb Rubens festménye, az Amazónok harca.
