Kiváltságos helyzete.
Kiváltságos helyzete.
Az alapítólevél nemcsak a püspökség birtokait sorolja föl, hanem megemlíti az egri püspök kiváltságos állását is. Az oklevél azzal a záradékkal végződik, hogy az esetben, ha a magyar királynak négy fia lesz, a negyedik királyi fiúnak, a szent királyok intézkedése szerint, továbbra is az egri püspök marad gondviselő őre. E kötelesség alatt a királyi ifjú nevelésére való felügyeletet, a veszély idejében való oltalomnyújtást s a királyi ifjú erkölcsi, anyagi támogatását kell értenünk. Az egri püspöknek tett királyi adományokat, úgy látszik, e viszontszolgálathoz kötötték. Azt tudjuk, hogy a csikótized egy harmadát tarthatta meg magának az egri püspök, a többit a király fia számára ménesekben neveltette föl, hogy a királyfiú nagykorúságának idején lovakban bővelkedjék és magát az egri egyház pártfogójának tekintse.123) Balázsy szerint a ménesek helye a régi Ménesitó és Lovásztelek püspöki birtokokon volt.124) De adatunk nincs, hogy az egri püspökök eme tisztöket tényleg gyakorolták volna. Mindamellett eme történelmi és tiszteleti jog a legújabb időkig fennmaradt.
123) Egri Emlékkönyv, 180.
124) Balássy: i. m. I. 308-9.
Az egri püspökök az országos méltóságok közé tartoztak. Katapán II. Kilit, II. András, Kanizsai János, Rangoni Gábor, Rozgonyi Simon, Bakocs Tamás püspökök a mohácsi vészig terjedő időkben a királyi udvar és az ország kanczellárai voltak.125) Országos ügyekben mint követek jártak el.126)A XIII. század második felében saját birtokain az egri püspök nemcsak birtokosa, hanem egyúttal ura a területnek. Ő szedi be a királyi collectákat, tizedet, gyakorolja a vámszedési, vásártartási jogot. Ellenben a király részére birtokain semminemű hadi vagy törvénykezési bírság be nem szedhető. A király részére pusztán a megszállási jog, „jus descensus regii” maradt fenn; ilyen királylátás költségeiről tájékoztat bennünket a Bakocs-kódex. Az egri püspök bíráskodási szempontból külön udvari ispánt „comes curialis”-t tartott, ki a tanyákon lakó püspöki jobbágyok ügyeiben ítélt. Az egri püspöké volt az egri és szarvaskői vár, ezeket „castellanus”-ok felügyeletére bízta. Jobbágyaikat egyházi nemesekké tehették, így Sibin fiát, Samut, II. Kilit püspök megnemesítette, de súlyos bűne miatt, mert az egri püspökség alapítólevelét megégette, Lampert püspök őt újra a jobbágyok osztályába taszította. A megnemesítettek voltak az egri püspök harczoló jobbágyai. Az egri 461püspökök részt vettek az ország védelmében is. A banderiális hadi rendszer törvénybeiktatása után jövedelmeik arányában kötelesek voltak katonát állítani, az 1498:XX. t.-cz. szerint az egri püspök két bandériumot, az egri káptalan 200 lovast.
125) Egri Emlékkönyv, 191.
126) u. o. 192–193.
