Czistercziták.
Czistercziták.
A cziszterczi-rendnek a megye területén egy apátsága volt. Ez a Szent Keresztről nevezett pilisi apátság, melyet III. Béla királyunk alapított 1184-ben, május 27-én. A Pilis-hegynek délkeleti lábánál, Esztergom és Buda között szinte a középen emelkedett a fényes monostor, mely királyaink kiváló rokonszenvének örvendett. Apátjai közül többen királyi és pápai küldetésekben is szerepeltek. Már Imre király a pilisi kolostorra bízta pénzének őrzését és 1202-ben a pilisi apátot küldte Rómába, hogy a pápánál ügyét képviselje. A kolostort a tatárok fölégették, de nem rombolták le, úgy hogy az csakhamar ismét régi díszében állott. Az Anjouk alatt azonban, egyes apátok túlkapásai és pazarlásai miatt, a tönk szélén állott, a melytől csak Nagy Lajos erélyes intézkedései mentették 261meg. Az apátság a török időkben pusztult el. György cziszterczi rendtag elbeszélése szerint a törökök 1526 szeptember 7-ike táján értek Pilisre. A kolostort felgyújtották s egy védekező szerzetest a tűzbe dobtak. A szerzetesek osztrák földre, a heiligenkreutzi kolostorba menekültek. A török 1541-ben lerombolta a kolostort és anyagát is elhordta Esztergomba s az ottani vár erősítésére. A kolostor templomában volt eltemetve Meráni Gertrud.*
Lásd Békefi R. A pilisi apátság története 1184–1541-íg. A zirczi, pilisi, szántói és szentgotthardi cziszterczi apátságok története czimű nagy munkájának I. és II. kötetében.
