15. CSÁKIGORBÓ
15. CSÁKIGORBÓ
1366-ban jelentkezik először az oklevelekben Gorob, Gurbó néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 347.) 1325-ben Maghar Gorbon, 1768-ban Csáki-Gorbó (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Középkori templomáról közvetlen adat nincs. 1325-ből és 1565-ből ismert előneve, Maghar, katolikus híveket feltételez. Katolikus templom és egyház létét az is feltételezi, hogy a XVII. század elején „virágzó” református egyházközségről szólnak az adatok. Ez nem lett volna lehetséges, ha az előző században nincs katolikus egyház és templom. Maga a szentély is a középkorra, korai eredetére utal, mert a gótikus kor alkotása.
1643-ban még olyan erős egyházközség, hogy a búzai református egyház részére a csákigorbói hívek harangot vásárolnak. Igaz, hogy a harangra nézve kikötik: visszakérhetik és hazavihetik a gorbóiak, ha arra szükségük lesz. (Kádár: i.m. II. 354.)
A reformáció idején alakult református egyház, s a XVII. század első feléig állt fenn. 1677–1678 között
a török hódoltság miatt egyetlen lakosa sem marad és még 1694-ben is mint puszta falut tartják számon. (Kádár: i.m. II. 354.) Új benépesedése az 1700-as években kezdődik, amikor az új földesurak keletieket telepítenek ide.
1783-ban a kastélyhoz kapcsolva kőtornyos templom épül a régi szentély mellé, a katolikus hívek részére, de csak 1908-tól lesz plébánia. (Kádár: i.h.) A második világháború után hívek nélkül marad és a templom romlásnak indul.
Katolikus templom
Katolikus templom
