166. Pozsony, 1848 március 22. Kossuth felszólalásai a nemzeti őrseregről és a független felelős minisztérium megalakításáról szó…
166.
Pozsony, 1848 március 22.
Kossuth felszólalásai a nemzeti őrseregről és a független felelős minisztérium megalakításáról szóló törvényjavaslat vitájában.
Pozsony, 1848 március 22.
Kossuth felszólalásai a nemzeti őrseregről és a független felelős minisztérium megalakításáról szóló törvényjavaslat vitájában.
A nemzetőrségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban* már az 1. §-nál vita támadt. Sokan tágnak találták azt a meghatározást, hogy mindenki nemzetőr lehet, akinek háza, vagy földje van, s a kvalifikáció megszigorítását kívánták: így Lónyay Menyhért a városokban 100 forintot érő föld vagy ház tulajdonát, falun egy jobbágyteleknyi földet, ingatlannal nem rendelkezőknél évi 200 forint jövedelmet; Kossuth ez ellen felszólalt:
A törvényjavaslatot l. Iratok, 96. s köv. l.
„Két dolgot nem kell felejteni e tárgyban: egyik az, hogy a nemzeti őrség, minden törvényhozás nélkül is, megvan már a hazában; attól pedig, kinek kezében fegyver van, nehéz azt elvenni. Másik, hogy ha a jövedelem magasra tétetik, sok helyütt nagyon kevés lesz a nemzeti őr, mert p. o. Szabolcsban, hol a föld holdjának haszonbére 3 ft, 80 hold földet kell birni, hogy valakinek 100 ft. jövedelme legyen, arra pedig várni nem lehet, míg az industrialis jövedelem összeirogattatik.”
Sokan hozzászóltak a kérdéshez s a vita folyamán Andrássy Manó gróf, Torna követe, úgy nyilaktozott, hogy a porosz Landwehr-rendszer jobb mint a nemzetőrség, mert azáltal jobb katonákat lehet képezni. Kossuth erre így válaszolt:
Mellyik rendszer a jobbik? vita tárgya lehet; jelenleg a honvédelemnek nem végső, definitiv szerkezetéről, hanem csak ideiglenes provisioról van szó. Azt sem kell felejteni, hogy itt csak azokról van szó, kik nemzetőrségre köteleztetnek s fegyvert viselni tartoznak, hogy tehát ez nem annyira jog, mint teher, mellyet ingyen kell viselni.
Andrássy véleményét osztotta Babarczy is, aki különösen attól tartott, hogy alkalomadtán a nép, amelynek soraiban nagyon sok kitanult katona van, a kapott fegyvert a földesurak ellen fordítja; ezért a kérdést a következő országgyűlésre kívánta halasztani. Kossuth
nem akar az előtte szóló okainak taglalásába ereszkedni, mit Csongrád követe maga is jónak fog látni, ha a körülményeket átgondolja. Csak azt jegyzi meg röviden, hogy a nemzetőrség Bécsben megadatott, s hogy nálunk is már létezik s mindinkább életbe lép. Mit a nép már bir, azt kezéből kivenni nem lehet, hanem törvényesitni s organizálni kell. Az országgyűlés szétbocsátotta manifestumát, melly szerint a nemzetőrség felállitását is teendői közé sorozza,* adott szavát be kell váltania, különben becsülete s bizalma vész.
A március 18.-án kiadott nyilatkozatban az 5. pont ígéri meg „az ország belbékéjének és biztonságának fenntartása végett a nemzeti őrségnek azonnali felállitását”. (V. ö. előbb, 669.)
Andrássy és Babarczy ellenvetéseit különösen Pázmándy, Madarász és Bónis utasította vissza élesen; nekik válaszolva Babarczy kijelentette, hogy ő a nemzetőrség mellett van, de azonnali életbeléptetésétől fél, mert „ki felelhet róla, nem jönnek-e hozzánk p. o. communisticus tanokat hirdető emissariusok, s ha ez történik, nem volna-e veszedelmes ollyanok kezébe adni fegyvert, kik nagyon is csekély vagyoni qualificatiojuknál fogva azon eszmék elfogadására hajlandók”. A vitát végül Kossuth zárta le:
Fontosabb dolgai vannak, hogysem Csongrád követe subtilitásainak czáfolatával vesződjék. Röviden csak azt ismétli, hogy magyar őrsereg már van, s ha organizáltatik, a trónnak gyámola lesz, ha elnyomatnék, annak veszélye lenne, s van-e hát idő subtiliskodni? A régi dolgok elveszték fényöket, uj hatalom pedig még organizálva nincs, gondoskodni kell tehát mielőbb, hogy organizáltassék, azért ne tartsunk hosszu dictiókat, hanem szavazzunk.
Az első §-t a tábla azzal a módosítássasl fogadta el, hogy a városokban a nemzetőrség tagja az lehet, aki 200 forint értékű vagyonnal rendelkezik. A többi szakasz körül már nem volt különösebb vita. A 12. §-nál, amely a horvátországi nemzetőrségről intézkedett, a horvát és szlavon követek azt kívánták, hogy a bán nem létében a fővezérséget a horvátországi alkapitányra bízzák.
Kossuth L. e kivánságra örömest reá állván, egyszersmind a haza szent nevében szólitá fel a horvátokat, hogy félretéve minden pártnézetet, a haza közös szeretében olvadjanak össze magyar testvéreikkel, – s bár a tárgyhoz nem tartozott, kinyilatkoztatá, hogy a jelen körülmények közt szivesen beleegyezik, hogy a horvátok a magok horvát nyelvét belügyeikben szabadon használhassák, s csak a Magyarországgali kapocs legyen magyar. – A kapcsolt részek tartománygyűlésének rendelkezési jogkörét is tiszteletben kivánja tartani azon feltétel alatt, ha a kormány egyoldalu, törvénytelen parancsa, melly ezen tartománygyűlés alakját egészen megváltoztatá,* megszüntetik.
V. ö. előbb, 324. l., 27. jegyzet.
A tisztválasztás és az egyenruha körül voltak még kisebb szóváltások s az eredetileg 36. §-ból álló törvényjavaslat 34. §-ra csökkentve ment tovább országos ülésbe, a rendek pedig elővették a felelős minisztérium létesítéséről szóló törvényjavaslatot.* Itt az első §-sal kapcsolatban Kende Zsigmond szükségesnek tartotta volna meghatározni, hányszor utasíthatja vissza az uralkodó az országgyűlés által elfogadott és felterjesztett törvényjavaslatot?
A törvényjavaslatot l. Iratok, 98. s köv. l.
Kossuth megjegyzé, hogy a szatmári követ aggodalma csak onnét ered, mert a régi viszonyok szempontjából indul ki. Felelős ministérium mellett ily óvatosság nem szükséges, mert a ministérium az illyen királyi válaszokat nem constrasignálja.
A § megmaradt, a továbbiak is. A 12. §-nál Ruttkay a tengerészetnek is külön miniszteri osztály kívánt, mire
Kossuth kinyilatkoztatá, hogy a magyar tengerészet, fájdalom, még nincs olly lábon, és amennyire létezik, részint a honvédelmi, részint a kereskedési osztályhoz soroztathatik.
A 19. §-sal kapcsolatban Madarász kifogásolta élesen azt a rendelkezést, hogy a korábbi kormánytisztviselők bekerüljenek a felállítandó államtanácsba. Ezek – mondta Madarász – éppen azáltal kerültek hivatalba, mert a nemzeti haladás ügyét elárulták, s alkalmazásuk nem volna egyéb, mint az ellenforradalmat elindítani. Kossuth válaszolt neki:
Máskép áll a dolog, ha más alapra tétetik. A cancelláriai tanácsosok nem a ministeriumba tétettek át, s a végrehajtó hatalomban részt nem vesznek; a státustanács véleményét a ministerium kihallgatja ugyan, ha szükségesnek látja, de általa nem köteleztetik, s vele csak addig él, míg felelősségével összefér. Ez tehát nem bureaucrátia. Angliában is a lelépett ministerek belépnek a statustanácsba, s ott ülnek az ellenkező elemekből álló ministerium alatt is, kivevén egyes egyéneket, kik ellen valamelly törvényes kifogás van. Illy statustanács nélkül el lehetne ugyan az ország, azért nincs is az a törvényjavaslatban állandósitva; de szóló a forradalom becsületét szereti, s nem akarja megkárositani azokat, kik olly bizodalommal vállaltak hivatalt, hogy abban holtukig megmaradnak. Hasonló okoskodás szerint a földesurakat is kárpótlás nélkül lehetne hagyni az elvesztett javadalmakért. Az ellenkező eljárás ingerlő volna, s nincs reá ok, hogy azok, kiket használni lehet, ne használtassanak. (Helyeslés.) Bunyik a statustatácsban a kapcsolt részeket is képviseltetni kivánja, ugy szinte Szallopek. – Kossuth: A 21. §-ban a 6-ik §-us levén idézve, ebben a horvát bán is foglaltatik. Egyébiránt restelli, hogy a kapcsolt részekbeli követek még most is minden alkalommal illy apróságokkal vesződnek. A bán jobban teszi, ha otthon Zágrábban teljesiti kötelességét, nem pedig Budán lebzsel, hol dolga nincs.
A javaslatot változtatás nélkül elfogadták. A 28. § ellen, amely szerint a miniszterek követekké választhatók, ismét Madarász emelt kifogást, mert ha kevés lesz a követek száma, mint ahogy hirlik, akkor kár nyolc helyet elvonni a miniszterek számára. Ugyancsak ő intézkedést kívánt az ellen, hogy a miniszterek számára vesztegetésre pénzalap álljon rendelkezésre. Kossuth válaszolt neki:
A képviselők számát még nem tudja. Neki meggyőződése, hogy 30 ezer lélek alapján kell azt meghatározni, s 40 ezer lélek után, mint a tegnapi conferentiában számíttatott, kevés képviselő lesz. – Ha az elfogadtatik, nincs mit félni attól, hogy a ministerek követek leendnek.* Egyébiránt, ha egyszer az incompatibilitásokba megyünk, tovább is kell menni, s ezt most első perczben rossz hatást szül. Szóló reméli, hiszi, sőt bizonyosnak meri mondani, hogy a magyar országgyűlés soha sem lesz olly gyáva, hogy a ministerek titkos költségeire csak egy krajczárt is adjon; illy dolgok ideje lejárt már 1848-ban s ha ez nem lesz, ugy a ministeriumnak sem lesz pénze vesztegetni.
Az 1848: 4. tc. 4. és 5. §-át, amelyek a követek számáról és a választókerületek beosztásáról intézkednek, Kossuth sajátkezűleg fogalmazta. (A fogalmazványt l. O. Lt. Arch. Regn. Lad. XX. 21. fasc. B. 47.) A fogalmazvány többi részein is sokat javítgatott Kossuth és minden lapot kézjegyével látott el.
Madarász véleményét igen sokan osztották, a többség azonban mégis eredeti formájában fogadta el a §-t.
Pesti Hírlap, márc. 27. sz.
Ugyanezen a napon az országos ülés a hitelintézetről, az évenkénti országgyűlésről, a felelős minisztériumról és a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatok kerültek jóváhagyás alá. Az utolsóval kapcsolatban Madarász azt kívánta, hogy a főtiszteket is a nemzetőrség tagjai válasszák. Ez ellen Kossuth felszólalt:
Csak annyit jegyzek meg a hallottakra: mikor majd az országgyűlés a honvédelem rendszeresitéséről egy jól organizált national garde alapján fog intézkedni: akkor, ha szavam volna a közdolgokba a felsőbb tisztek választását is az őrsereg kezébe kivánnám adatni, de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ez: ideiglenes intézkedés, mellyet rögtön életbe kell léptetni, a rend, a béke, és nyugalom fenntartása végett. Már is mondhatnék példát állitásom bebizonyitására, midőn csak az alsóbb tisztek választattak; mi lenne még akkor, ha a főbb tisztek is választatnának. Továbbá – semmi statisticai adataink még nincsenek, mellyekből kiindulhatnánk. Ha azt nem mondjuk, hogy a stabot más válaszsza, mint az őrsereg, ez által azt is kimondottuk, hogy az őrsereg nem fog organizáltatni; mert méltóztassanak figyelembe venni, miként mind azon községek, mellyek rendezett tanácscsal birnak, ki véve s külön állitják fel az őrsereget; s külön leendvén az őrseregek feállitva, miután a megyékben nem az emberek száma, hanem a képesség szerint tétetik calculus, meglehet, hogy némelly helyen két három megyéből fog alakulni egy ezred. Ezen seregeket tek. RR érintkezésbe kell hozni egymással; tehát szükséges a ministerium által valakinek kineveztetni, ki ezen tisztet teljesitse. Én csak igy látom elérhetőnek azt, hogy a nemzetőrség e jelen perczben organizáltassék, de a kormányi kinevezést nem akarom állandó institutioul tekinteni, mert kivánom, hogy a nemzeti őrsereg a kormányon kívűl álljon; most mindazáltal másként az őrsereget nem képzelem organizálhatónak.
A javaslatot – ugyanúgy, mint az előbbieket – az országos ülés változtatás nélkül elfogadta.
Az országgyűlés országos üléseinek naplója, 184. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
