Kosztolányi Dezső: AZ ÁLOMHOZ
lágy ujjaiddal érints könyörülve, |
s fénytől futó, éjimádó szemünkre |
törd meg dalom most s fogd le gyenge |
pillám, |
vagy várd meg a záró áment, amíg rám |
a sírba szállt nap árnya átoson;
űzd el szobámból a búsarcú gondot,
csukd el a lelkem ékszerét, vigyázva
fordítsd meg kulcsod az olajos zárba. |
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir