Kosztolányi Dezső: KÖD MÚLTÁN

KÖD MÚLTÁN

John Keats

Ha nem sír a köd már a sík körül,
és eltűnik a tél haragja végül,
jön egy nap Délről és a beteg égrül
minden picinyke foltot letörül.

A zord idő engesztelőn nevet,
a Május majd általveszi örökjét,
s úgy legyezi pillánkat a hüvösség,
mint rózsát az enyelgő permeteg.

És álmok intenek - egy szebb valóság -
érö gyümölcsök - bimbók, gyenge rózsák -
egy alvó gyermek halk lehellete -
a homokórán andalgó zene -
Sappho bús bája - ábránd, béke, hála -
ligeti csermely - s egy költő halála.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir