A kódexek leírói

Full text search

A kódexek leírói
A kódexeknek leírói közül legérdekesebb két apáca: RÁSKAI LEA Margit-szigeti dömés apáca és SÖVÉNYHÁZI MÁRTA, Clarissa-apáca. Ráskai Lea a Margitszigeten írta 1510-ben a tartalom tekintetében is kiváló Margit-legendát vagyis a magyarországi Sz. Margit életét, továbbá a Példák Könyve első felét, a terjedelmes Cornides-kódexet, a Szent Domokos életét, s végre 1522-ben a már fönt említett Horvát-kódexet. (A Cornides-kódex részei voltak eredetileg az apostoloknak méltóságáról való könyvecske, a Sándor-kódex s a Bod-kódex is). – Sövényházi Márta írta a nagyterjedelmű Érsekujvári-kódex nagyobb részét s dolgozott a Thewrewk-kódexen is.
Az említetteken kivül még sok más becses kéziratunk is maradt e korból. Így az 1506-ból való Winkler-kódex s az 1508-ból való Nádor-kódex, melyeknek nagy része egyazon szöveg másolata; passiót, legendákat, imádságokat, tanításokat foglalnak magukban. Így az 1508-iki Döbrentei-kódex, az 1522-iki Keszthelyi- s a 1539-iki Kulcsár-kódex; mind a három zsoltárfordításokat tartalmaz, s az utóbbi kettő ugyanegy fordítás másolata. 1516 s 1519 közt írták a nagy Jordánszky-kódexet, mely megint egy más bibliafordítás töredékeit őrizte meg, s mely nyelvére és a jobbára pontos helyesírásra nézve a már említett Érdy-kódex társa. Becsesebb még a Lobkovitz-kódex (1514), a Vitkovics-kódex (1525), a Teleki-kódex (12525–1531), a Kriza-kódex (1532), a keltezetlen Peer-kódex, mely a Szent Elek és Pál életén kivül magában foglalja Apáti Ferenc feddő énekét s Vásárhelyi Andrásnak a Thewrewk-kódexben is meglevő szép Mária-énekét.

A NÁDOR-KÓDEX 703. LAPJÁNAK HASONMÁSA. (1508.
(Eredetije a budapesti tud egyetem könyvtárában.)
Nádor-kódex.
A szöveg betűszerinti olvasása:
Mai kiejtés szerint:
BInosoknec || Magassaga ez
Bínösöknek || Magyarsága ez
Kegos segedseg, es mindon
Kegyös segédség És mindön
Ńomorultaknac vígaztaloia
nyomorúltaknak vígasztalója,
meg vytoya, Leg ennekom az-
megujítója. Légy énneköm, asz-
zonom io segedsegsom, es jo
szonyom, jó segédségöm. És jó
vruosom Mert en testom na-
urvosom. Mert én testöm na-
gon kenzatik fene farkasnac
gyon kínzatik fene farkasnak
sebeuel, sebesúltetic, es gottre-
sebével, sebhesűltetik és gyötre-
tic, minLen kitol gogittassek,
tik, nincsen, kitől gyógyíttassék.
Kerlek tegod zizeknec rosaya
Kérlek tégöd szűzeknek rózsája,
Ki mondatol mindonoknec
Ki mondatol mindönöknek
malaztos ańńanak siralma-
malasztos anyjának, siralma-
soknac, esedozyel corsagomert
soknak, esedözjél kórságomért.

A CZEH-KÓDEX 43. LAPJÁNAK HASONMÁSA. (1513.)
(Eredetije a M. Tud. Akadémia könyvtárában.)
Szent Bernát himnusza a fölfeszített Krisztushoz.
(A Czeh-kódex 43. lapja.)
Betűszerinti olvasása:
Mai kiejtés szerint.
Kowethkozyk ymmar zent
Követközik immár szent
Bernald doctor ymadczaga
Bernáld doctor imádsága
Idwozlegy ez wylag
Idvözlégy ez világ-
nak ydwossege dra-
nak üdvössége drá-
galatos Jesus Kri-
galátos Jésus Kri-
stus: ym en korozt
sztus: im én köröszl-
ffadhoz leeptem, te legy
fádhoz léptem, te légy
nekom segodelmem. Zent
néköm segödelmem. Szent
korozthfan ha gondollak
körösztfán, ha gondollak
te kenodban en kywanlak
te kénodban én kivánlak
vgy ymadlak mynth lath-
úgy imádlak, mint lát-
nalak, soth en elottem
nálak, sőt én előttem
twdlak: Oh mely mezete-
tudlak. Oh mely mezéte-
len tegod lathlak. Zent ko-
len tégöd látlak, Szent kö-
roztfan ha ymadlak, meg-
rösztfán ha imádlak, meg-

A PEER-KÓDEX 169. LAPJÁNAK HASONMÁSA. (XVI. SZÁZAD.)
(Eredetije a Magyar Nemzeti Muzeumban.)
Peer-kódex.
A szöveg betűszerinti olvasása:
Mai kiejtés szerint.
Mykeppen wala kez-
Miképpen vala kez-
detben ees mostan
detben és mostan
ees mendenkor ees
és mindenkor és
orokkon orokke amé
örökkön örökké ámen.
Idwez leghedesse-
Idvez légyédessé-
ges zíz maria
ges szűz Maria
zent haromsa-
Szent Háromság-
gnak zolgalo leańa:
nak szolgáló leánya.
Idwez leg zent lelek-
Idvez légy szent Lélek-
nek yegyesé: Idwez
nek jegyese. Idvez
leg az mywronk
légy az mi Urunk
Iesusnak cristusnak
Jézusnak Krisztusnak
zentseges zwleye:
szentséges szüléje.
Idwez legh angeloknak –
Idvez légy angyaloknak –
Jordánszky-kódex.
(Eredeti kiejtés szerint.)
– Visznek vala, kik mind úr Istennek
tisztösségére és áldozatjára kellemetes
ek valának, minek okáért az mesterek
készerejtetének jőnie Mojseshez, mond
ván: tebbet hoz, úgy mond az nép, hon
nem mint szikség vóna. Hagyá azért
Mojses megkiájtani, hogy senki tebbet
ne hozjon az sanctuáriomnak épűletire
miérthogy elég vóna immáran, kit
hordottanak vóna és megszőnének.
Mindent megszerzének azért tellyes
szívvel nagy bölcsen és nagy kilemb kil
emb csoda képpen, mind kovácsmű szeré
nt mind takácsmű szerént, mígn
em mindent tekélletes készűletre hoz
nának. Miképpen megparancsolta vala
Mojsesnek úr Isten, mindent úgy té
nek az Izrael fiai, semmi fogyatkozást
nem tőnek benne, valakik megva
lának hagyva. Az papi ruhákat es
megszerzék, kikben Áron és az ű
fiai szolgálnának úr Istennek elétte
miképpen meg vala parancsolva. Ki
ket mikoron meglátta vóna
Mojses
bétellyesedvén, ottan megáldá
űket. Esmég szóla úr Isten Mojses
nek, mondván: az első hónapba és az
hónapnak első napján állassad fel
az én sátoromat és helyhessed ű belé
az aranyas szekrént, és vonj vélomot
ű elétte, és oda szerezvén az aranyas
asztalt, szerezd reá mind, kik meg va
nnak parancsolván: az aranyas gyer
tyatartót ű szevétnekivel és ara
nyas oltárt, kin áldozni kell úr Isten
nek elétte, az sanctuáririom előtt. És
végy szent kenetöt, kivel kend meg
mind az sátort tellyességgel minden
eszközével, az áldozatnak oltárát m
inden edényvel, hogy megszentöltes
senek. És mindent szent olaj kenettel
szentölj meg, hogy szentsegesek lég
yenek. És gyéjts Áront és az ű fi
ait az szent egyház ajtajának eleibe
és elébb megferesztvén vízbe, őtöz-
tesd fel űket szent ruhákban,
Hogy szolgáljanak én nékem, és az ű papi
kenetésök mind erekké használatos légyen.
És úgy tén Mojses, mint megparancsolá
ű néki úr Isten. És mikoron mindenek te
kélletességgel megszerezettenek vóna rend
szerént, óttan setét köd bébámlá az sátort
és úr Istennek dicsősége szálla ű reá.
És nem mehet vala Mojses, miérthogy az
setét köd mindent béfogott volna és úr
Istennek felséges vóta ott jelen vóna. Ha
mikoron az köd felszáll vala ű róla,
akkoron oda mennek vala az Izrael fiai.
Ha kedég miglen fölötte áll vala
ugyanottan azon helyen lakoznak vala.
Nappal azért koronkéd setét köd fog
ja vala bé az sátort és éjjel fényes
tiz mind az Izrael fiai népének
látásokra, valahol lakoznak vala.
Ett végeztetik el Mojsesnek másod k
enyve, ki exodosnak neveztetik. Immár
ett elkezdetik Mojsesnek harmad
kenyve.                    Első capitulom.
Incipit liber Leviticus.
Immáron ett elkezdetik Moj
sesnek harmad kenyve, ki pap
ságnak és áldozatnak mél
tóságáról szól és beszéll.
Hozjá hivá azért úr Isten
Mojsest és beszélle ű vele
az szent sátorba, mondván.
Szólj az Izrael fiainak és
mondjad azt ű nékik: Va-
lamelly ember áldozatot a
karand tenni úr Istennek ű barmai
ból, hímöt és szeplételent áldozjék és vi
gye az egyház ajtója eleibe úr Isten
nek megengesztelésére, és vesse ott az
hostyának fejére ű kezét és kelleme
tes lészen és ű bíneinek bocsánatjára fo
ganatos és használatos. És ott levágja az barmot, és Áron papnak fiai fel
vesznek az áldozatnak vérében és az ol-
tárnak köröskörül öntözik, melly oltár
ugyanottan az ajtón belől vagyon. És meg-
nyúzván az áldozatot, az tagot konczra
vagdalják, és az oltáron nagy szenet
 
Ezenkívül még egy csomó kisebb-nagyobb kódexünk van, de csak kettőt említek még: a szépen írott s ékes kezdőbetűkkel és színes sorokkal diszített Czeh-kódexet, mely 1515-ben Kinizsy Pálné (Magyar Benigna) számára készült imádságos könyv volt, – és a Batthyány-kódexnek nevezett díszes nagy karkönyvet (1551 tájáról), mely azért nevezetes, mert alapul szolgált a reformátusok Graduáljának.
Az írott nyelvemléklek közt kiváló helyet foglalnak még el, mert híven tükrözik vissza a régi társalgás nyelvét, a levelek. A XVI. századbeli levelek közül néhány száz össze van szedve a Magyar Levelestár című gyűjteményben. – S most vessünk még egy pillantást kódexeink nyelvének általános jellemvonásaira.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me