Hippolyt herczeg.
Hippolyt herczeg.
János, arragoniai bíboros-érsek távozása után Mátyás, nejének rokonát, Hippolyt ferrarai herczeget óhajtotta volna az esztergomi érseki székbe ültetni; VIII. Innocentius pápa azonban 1486 jún. 6-áőn kelt levelével Hippolyt megerősítését, ennek gyermekkora miatt, megtagadta. Hosszas alkudozások után Mátyásnak 1487-ben sikerült a pápa hozzájárulását kieszközölni; hogy azonban az érsek ifjú kora miatt az egyház kárt ne szenvedjen, Hippolyt felserdültéig az érseki szék helytartójául Ibafalvi Tamást, a hazai és az egyházi törvényekben egyaránt jártas esztergom-szentgyörgymezei prépostot nevezte ki.
Ibafalvi Tamás, helytartósága alatt, 1493-ban Esztergomban érsek-tartományi zsinatot tartott, a melynek végzéseiből fennmaradt töredékeket Péterffy közrebocsátotta. (Török János i. m. I. 123.)
Mátyás király halála után Beatrix befolyása is megszünt, minek következtében Hippolytnak sem volt az országban maradása. 1492-ben Rómába ment, a honnan 1494-ben bíbornoki méltósággal visszatérvén, Ibafalvi Tamást állástól elmozdította, s helyébe Arezzoi Donátot, egy teljesen ismeretlen olaszt helyezett. Hippolyt e magatartása visszahatást keltett országszerte; ennek kifolyása az 1495: XXX. törvény-czikk, a mely kimondja, hogy egyházi javadalmak idegeneknek nem adományozhatók.
1497-ben végre a pápa is beleegyezett Bakócz Tamás egri püspöknek az esztergomi érseki székbe való áthelyezésébe, ezzel az esztergomi érseki tartományban, Ibafalvi Tamás helytartó elmozdítása óta lábrakapott fejetlenség is csakhamar megszünt.
