Vitéz János.
Vitéz János.
Széchy Dénes halála (1465 febr. 1.) után még abban az évben Vitéz János került a prímási székbe, a kiben a tudományok és a művészetek lelkes pártfogóra találtak. Rövid, alig hét évre terjedő érseksége alatt székhelyét nagyarányú építkezésekkel emelte, a várat kertekkel, melegházakkal díszítette s nagybecsű könyv- és képtárt állított fel. Építkezései közül Bonfin Antal olasz történetíró, különösen kiemeli a magyar királyok és vezérek arczképeivel ékesített ebédlőjét, továbbá a vörös márványból emelt csarnokokat és az érseki kerteket a várhegy nyugati oldalán. Vitéz János e kerteket, melyek az olasz függőkertekhez hasonlóan két sorban vonultak végig, fedett, oszlopos folyósokkal látta el, melyeknek végére, a szikláknál, kerekded tornyokat építtetett. Ezekben a tornyokban tükrökkel díszített termék és szobák is voltak.
A hegyoldalban fekvő kerteken kívül volt még Vitéz János prímásnak egy kedves kertje, mely Esztergomtól egy olasz mérföldnyire, Dömös felé terült el s a Vértes hegység rengetegeivel volt határos. E kertben a prímás palotát is építtetett, mely a Dunára tekintett. Ide gyakran vonúlt vissza elmélkedés végett. Ez a kert, melyről Oláh Miklós is megemlékezik, vadaskertül szolgált, s benne bölényeket is tenyésztettek; még a mohácsi vész után is, midőn Ferdinánd 1527 nov. 19-étől 1528 febr. végéig Esztergomban tartózkodott, gyakran tartottak itt vadászatokat a király részvételével.
339Lippay György.
1642–1666.
Szelepchényi György.
1666–1685.
340Széchenyi György.
1685–1695.
Gróf Barkóczy Ferencz.
1761–1765.
341Sajnos, Vitéz János nem fejezhette be nagyarányú építkezéseit; ebben a közötte és Mátyás király között kitört viszály akadályozta meg. Az egykori fényes palotáiból semmi sem maradt fenn, de az érseki kertek nyomai még most is fellelhetők a várhegy oldalán.
Sok viszontagságon ment keresztül az érsek nagybecsű könyvtára is, melynek legbecsesebb részét utóda, Beckensloer János, a midőn Mátyástól elpártolva, Németországba szökött, más kincsekkel együtt, magával vitt.
Vitéz János kéziratainak egy részét Konstantinápolyba vitték; innen egyes példányokat sikerült a könyvgyűjtőknek megszerezni.
Vitéz János közvetlen utódai, Beckensloer János (1473–76) és János arragoniai herczeg (1480–85), a vármegye történetében észrevehető nyomot alig hagytak maguk után.
