Telekesy István.
Telekesy István.
Telekesy István várakozásának fontos okai voltak. A püspök-főispán életadatait Nováky József egri kanonok Telekesynek sajátkezűleg írt jegyzeteiből „manuale diarium”-ából állította össze.26) E szerint Telekesy régi magyar családból származott, 1633-ban Csemete községben, Vas vármegyében született. Iskoláit Sopronban, majd Nagyszombatban a „vörösek kollégiumában” végezte. Lippay György esztergomi érsek őt felsőbb kiképzés végett Rómába küldötte, onnan mint misés pap visszatérvén 1662-ben Rozsnyón, azután Hárskuton, majd rövid ideig Vas vármegyében, Sárváson lelkészkedett és később a győri káptalan tagja, annak nagyprépostja és püspöki helynöke lett és itt jótéteményeivel a „szegények ayja” czímét érdemelte ki.27) Az egyházi méltóságokban fokozatosan emelkedett, csanádi püspökké nevezték ki, de az egész vármegye török hódoltsági terület volt, ezért Győrből kormányozta, a mint tudta, egyházmegyéjét. 1699 június 15-én őt nevezték ki Fenesy György helyébe egri püspöknek.
26) Adatok IV. 237–238.
27) Schmitt i. sz. IV. 360.
Itt nagy feladat, az egri püspökség újjászervezése, újjáalkotása várt reá. A mint a püspök megyéjébe jött, a vármegyebeli nemesség Hatvanig eléje ment. A vármegye községeiben mindenütt örömmel üdvözölték az új főpásztort. „Gyöngyös városának ájtatos fiai”, mint Telekesy maga megemlíti későbbi iratában, „nagy örömmel, szép triumphussal, énekszóval, csaknem hosanna kiáltással fogadták.”28) Egerben is fényes volt a fogadtatás, de a jezsuiták házi naplója szerint rezidencziáját teljesen elhagyatottan találta.29) Néhány napig tehát a jezsuiták házában tartózkodott s innen ment Kassára s bejárta egyházmegyéjét. Körútjából visszatérvén Egerbe, meggyőződött róla, hogy az egri elhagyatott rezidenczia szimboluma az egész püspöki vármegye elhagyatottságának.
28) Adatok IV. 363. – Szederkényi i. m. IV: 86–87.
29) Kivonatok az egri Jézus-társaság Háztörténetéből. 1699–1707 közt lefolyt érdekes eseményekről. Adatok IV. 526–527.
Telekesy püspök először püspöki székhelyén, Egerben rendezkedik be. Kicsiny, szűk volt rezidencziája, megvásárolja tehát az úgynevezett Bolondvárat a szomszédos kerttel és a püspöki rezidenczia melletti házat. Már a telkek vételénél gondja van a felállítandó egri szemináriumra, hogy ott alkalmas papokat képezzenek. Számba veszi egyházmegyéje papságát, azok állapotát. Az érseki levéltár adataiból Nováky összeállította az 1699-ben Heves vármegyében működő papok névsorát.30)
30) Adatok IV. 261–262.
Éles belátásával rögtön észrevette, hogy terveinek legnagyobb akadálya a pénzhiány. Bár elődje bérbe vette a püspöki javakat, kifizette a fegyverjog czímén rárótt váltságösszeget és őt a szepesi kamara beiktatta birtokaiba, mégis a püspöki birtokok és jövedelmek jó részét a budai és szepesi kamarák tartják kötve. Ugyanez áll a káptalan és alsó papság birtokaira, jövedelmeire is. Telekesy tudta, hogy Kollonich és az udvari politika a kath. egyház restitúczióját tűzték ki czélul és ezért Kollonich prímás minden püspökséghez leiratot, kérdőpontokat intézett.32) A prímás leiratára ő is és a káptalan is kimerítő választ 563adnak. Összeszámlálja ama községeket, hol rendes lelkészek vannak, kijelöli a helyeket, hol kellenek új parochusok, vagy hol kell a régi parochiákat felújítaniok. Felsorolja azokat a javadalmakat, melyek azelőtt a kath. egyház birtokai voltak és most a budai, vagy szepesi kamara, vagy világi emberek kezében vannak.33) Külön memorandumot nyújtott be a prímásnak ama sérelmek eltörléséről, a melyek a magyar törvénykönyvekben, az egyháziak joga ellen irányulnak.34)
32) u. o. IV. 271–274.
33) u. o. IV. 274–315.
34) u. o. IV. 324–343.
Buzgóságban papjai között első volt. Méltón írhatta magáról, hogy kötelességét teljesítette. Buzgóságát hirdette az egri papnevelő intézetért való fáradozása is, melynek számára I. Lipóttól a három forrásról nevezett beéli apátságot megszerezte.36) A papnevelő intézet, melytől Telekesy oly sokat várt, még meg sem nyílhatott, mikor kitört a Rákóczi-féle szabadságharcz.
36) Adatok IV. 352–356.
Telekesy a vármegyei tisztikar egy részével várakozó álláspontot foglal el. A püspök-főispán kezét megkötötte királyának tett hűségesküje, melyet minden körülmények között meg akart tartani. A kath. főpap lelkét megszállotta az aggodalom, hogy a felkeléssel nem újulnak-e meg a protestánsok hatalmaskodásai, a kath. egyházak üldözései.
