Balassák.
Balassák.
A Balassák első ismert őse Detre zólyomi főispán, a kinek úgy látszik Hont vármegyében is voltak öröklött birtokai (Szebeléb), a XIII. század első félében szerez birtokokat a vármegye területén. Még II. Endre királytól nyerte adományul Sztraczint, melynek birtokában IV. Béla király 1236-ban megerősítette. Fia Mikó (Miklós) 1244-ben megvette Szenna fia Godustól Esztergályt. 1246-ban a honti várhoz tartozó Gyarmat nevű földet nyeri IV. Béla királytól cserébe, liptóvármegyei birtokaiért. Mikó és testvére Detre, továbbá Mikó fia Bettér, 1250-ben Ludány és Halász (Szécsényhalászi ) helységekben szereznek birtokrészeket. Mikó fiai közűl Péter Hont vármegye főispánja (1267.) Esztergályt bírta, Bettér (1277–1282.) Zólyom vármegye főispánja, Demeter (1290–1299.) Pozsony és Zólyom vármegyék főispánja volt. Bettér fiai János és Miklós 1299-ben Losonczon nyertek egy földterületet; ugyanők Zellőt is bírták. A fenti Bettér fiai terjesztették tovább Detre ágát. Utódaik közűl a XIV. század közepén már csak Balázs volt életben, ő terjesztette tovább a családot; utódait Balázsfiaknak, majd, a mi ezzel egy, Balassáknak nevezték el.
