XVII. század.
XVII. század.
A XVII. század elején a bujáki uradalom egy részét Bosnyák Tamás, Fülek várának főkapitány a szerezte meg, a ki neje, Zádory Kata révén is jelentékeny birtokok ura volt Nógrád vármegyében. Nagykiterjedésű birtokairól gyermekei között 1635-ben kötött osztályról szóló egyezség ad számot. Ez osztálylevél szerint legidősebb leánya, férjezett Wesselényi Ferenczné, a következő helységeket nyerte: Dráhi puszta, Fülekkelecsény, Uhorszka, Ipolynyitra, Garáb, Buzita, Fülekkovácsi, Szalmatercs, Kerekudvar; második leánya, Judith, Balassa Imréné a hövetkező jószágokat ny erte: Karancsság várkastély a hozzátartozó helységgel, Etes, Apadfalva, Ságújfalu, Litke, Herencsény, Tőrincs, Nagybátka, Megyer, Becske, Sóshartyán, Sávoly, Terbeléd, Bolgárom, Szántó, Alsó-Barád, Kisdályó; harmadik leánya, Katalin, férjezett Perényi Ferenczné, más vármegyében nyert jószágokat. Végül egyetlen fia, István, esztergomi kanonok, később veszprémi püspök († 1644) a következő helységeket nyerte: Varbó, Drás, Nagy - és Kis-Csitár , Iliny, Csővár, Nézsa, Acsa, (Pestmegye), Szent-Miklós, Kökényes és Duka. (Gróf Károlyi család levéltára, 24. csomag.)
A gróf Forgáchok mellett a vármegye legnagyobb birtokosa a Balassa család volt. Az 1624 május 10-én kelt osztálylevél szerint a következő helységek voltak a Balassák birtokában: Kékkő és Divény várak, Agárd, Abelova, Alsóesztergály, Alsópetény, Alsópribély, Alsótiszovnyik, Bánk, Bisztricska., Borosznok, Brezova, Budina, Balog, Bussa, Csáb, Dacsolam (Hontban), Divényváralja, Dobrocs, Felsőesztergály, Felsősztregova, Felsőtiszovnyik, Gergelyfalva, Gutta, Gyarmat Halászi, Haraszti, Illésfalva, Kékkőváralja, Kelecsény, Kelenin (Kelenye), Kislibercse, Kispatak, Kis-Sztraczin, Kis-Zellő, Kis-Parócza, Kavcza, Koprovnicza Kotmánlehota, Lehotka, Lentvora, Lest, Lónyabánya, Losoncz, Ludány, Madacska, 579Mitnya, Málnapataka, Mladov, Miletincz, Nagykürtös, Nagylam, Nagylibercse, Nándor, Nedelistye, Nőtincs, Óvár, Pila, Podhradia, Podluzsány, Podrecsány, Policsna, Priboj, Rovna., Süllye, Szelcz, Szenna, Szentlőrincz, Szentpéter, Szklabonya, Szlatinka, Tamási, Terjén, Turicska, Tossoncza, Turopolja, Tót-Hartyán, Udornya, Ujfalu, Vámosfalu, Vörös, Zahora, Závada, Ztrasistya. (Zsélyi levéltár.)
A XVII. század közepén a vármegye legnagyobb birtokosa Balassa Imre volt. Nagykiterjedésű birtokai divényi várához tartoztak. Ez volt uradalmainak főhely-e. A divényi uradalomhoz tartozó községekről és pusztákról a vármegyei levéltárban lévő, 1660. évben szerkesztett úrbéri összeírás ad számot. Ez az összeírás a rajta látható jelzés és bélyegző szerint (fasc. 6 : 57) eredetileg a régi Országos Levéltár birtokában volt.
Az összeírás szerint az uradalom öt ispánságra oszlott. Az egyes ispánságokhoz a következő községek tartoztak. I. ispánság: Divényváralja mezőváros, Vámosfalva, Fűrész fele része, Budalehota, Polihnya, Dobrocsány, Kottmannlehota, Lónyabánya, Udornya, Podrecsány, Tamási, Losoncz, Róna, Bisztricska, Mlagyó, Turicska, Tossoncza, Málnapatak, Gergelyfalva, valamennyien részben, Abellehota, Kolpach (részben Saskő várához tartozott), Bolgárom helységek. Bukorinka puszta részben Balassa Andrásé, Tománkova puszta, részben Balassa Simoné, Rusznak puszta. II. ispánság: Kisparócza, részben Balassa Zsigmondé, Felsőkislibercse részben gróf Balassa Lászlóé, Nagylibercse, Felsősztregova, Kelecsény, Tóthartyán, Süllye, Szenna, Borosznok, Priboj, Nedelistye, Madacska, Veres, Alsótiszovnyik, Závoda, Lentvora valamennyinek a fele része. III. ispánság Alsóesztergály, Szentpéter, Kisszalatnya, mindannyinak a felerésze, Kissztraczin harmada, Nagykürtös, Felsőesztergály helységekben részbirtokok, Szelcz, Brezova, Turopolya, Nagylam, Alsódacsólam, Kis-Zellő, Lest helységek fele része. IV. ispánság: Zsély, Gyarmat (a mai Balassa-Gyarmat) felerészben, másik fele Balassa Zsigmond maradékainak birtoka. Zahora (Erdőmeg, Hontban) harmada, Alsópribél (Alsófehérkút, Hontban), Csáb (Hontban), Bussa, Felső-Ludány helységek felerésze, Halásziban birtokrészek, Óvár, Szklabonya, Újfalu (Kisújfalu), Ternye, Gutta helységek felerésze, Nándor helységben részek, Nőtincs, Petény, Agárd felerésze, Balog és Kelecsény helységekben birtokrészek. V. ispánság (leginkább az egykori Bosnyák-féle birtokok): Ságh (Karancsság), Ságújfalu, Etes, Apátfalva, Litke, Tőrincs, Bolgáromban birtokrészek, Horth (Pestmegye), Kóka, Uri, Dömsöd, mind a három Pest megyében, Zombor a Maros vize túlsó partján Paty fele része.
E birtokok Balassa Imre hűtlensége következtében a koronára szállván, 1686 jul. 16-án Lipót király a divényi uradalmat gróf Zichy Istvánnak adta.
A bujáki uradalom a Báthory család kihalta után a Várdayakra szállott. Várday Kata, férjezett gróf Nyáryné révén, Nyáry Krisztina örökölte, a ki másodízben gróf Esterházy Miklós nádorhoz (szül. 1582., † 1645.) ment nőül. Így azután az uradalom az Esterházyak birtokába jutott. 1745-ben az uradalomra herczeg Esterházy Pál Antal tábornagy új adományt nyert. (Merényi Lajos dr. adata.)
Koháry I. István füleki kapitány, a ki 1664-ben Lévánál esett el, neje báró Balassa Judit révén, a füleki uradalmat szerezte. Ez uradalom egy része Bosnyák örökség volt, a melyet Bosnyák Tamás leánya Judit, férjezett Balassa Imréné örökölt, kinek leánya Koháry Istvánhoz ment nőül. Koháry István halála után a füleki uradalmat fia II. István országbíró örökölte, a kit Lipót király még 1664-ben Fülek várának kapitányává nevezett ki.
Az idegen főurak közül gróf Konzin Valkard 1700-ban Nagyoroszit nyerte adományul; magvaszakadtával e helységet gróf Stahremberg örökölte.
A XVII. század második felében virágzó nemes családokról az 1684. évi nemesi felkelés alkalmával eszközölt összeírás ad számot. Ez az összeírás az I. járásban külön sorolja, fel a birtokos nemességet és külön az armalistákat. A másik három járásban megkülönböztetés nincsen. Az összeírásban a királyi fiskus és az egyházak jószágai is fel vannak véve. Teljesség kedvéért az egész névsort közöljük. I. Pelargus György járása. a) Birtokos nemesek: királyi fiskus (Divényi uradalom), gróf Forgách Adám főispán, Dobay János alispán, Ráday Gáspár, Bulyovszky Ferencz, Gyürky István és Gáspár, Szilassy András és Mihály, Darvas, Madách János, Horváth András, Básthy László, Kántor Pál és György özvegye, Dovaly Judit, Király Mátyás, Koromszay János, Holecz Mihály, Repeczky Sámuel, Dovaly István, Gedey Ferencz, Roznay János, Kandó István, Sas András, 580Szigyártó István, Szalai Szabó Miklós, Egry Mlárton. b) Armalisták: Gellén András, Becse János és Tamás, Liszkay István, Huszák Gáspár, Dovaly István, Ambrus másként Nyerges András, Csomor másként Mészáros Márton, Csomor János, Kántor András, Szabó másként Czaban Gáspár, Szigyártó András, Gór István, Nándory István, Vajda Gergely és András, Szegedi István, Kulifay Ferencz. Bende János, Kalmár Tamás és István, Tornyos András és Mátyás, Márkus István, Komáromi Tamás, Ferenczi Péter. II. Mihalek Miklós járása: Rákóczi-féle javak (a királyi fiskus kezén), Koháry család, esztergomi káptalan, Berényi család, Bossányi Miklós özvegye, Németi Pál, Tassy Mihály özvegye, Vattay János, Ebeczky Menyhért özvegye, Csorgály Ferencz, Kanizsay Zsigmond árvái, Csemiczky Gáspár, Batta Pál, Gyöngyösy András, Bertóthy István, Lévai Borbély György, Sárkány György neje, a ki férje Sallai János után volt birtokos, Eötvös Márton, Runyai Nagy Márton, Balogh Mihály, Ujlaky Ferenez, Subicz György, Fekete István, Lázár István, Etíre Miklós, Szappanos János, Barsi János, Valkai György, Szép István, Baghi másként Kis Berta Tamás, Molnár Tamás örökösei, Gutai István, Sipos János, Batik Gergely, Mihalek Miklós, Rácz Mátyás, Kiss János özvegye, Horváti Gergely, Ibrányi László, Jánossy János, Szőcs János, Légrády István, Oláh János, Szécsényi Szabó András és János, Gotthárd György, Huszár Mátyás, Nagy András, (a Poltárban lakó nemesek névszerint nincsenek feltüntetve), Kovács Pál és András, Gombkötő másként Kerepessy György, Gömöri György János, Búrja Péter, Oláh Ferencz, Csizmadia Lőrincz, Baktay Mátyás, Lózsi Pál, Batik János, Fejérpataki László, Mocsáry György és Balázs, Barsi Gábor, Jenei György, Sövényházy István özvegye, Soós Ambrus özvegye. III. Kántor Pál járása: esztergomi érsek itteni birtokai után 6, a váczi püspök pedig 4 gyalogos felkelőt állított ki. Balassa család, Baratnoki Ferencz, Horváth Ferencz, Dióssy Mihály, Bene Miklós és András, Fekete György özvegye. Gedei András, Jeszenszky özvegye, Marsovszky Imre, Dienes Mihály, Mészáros Márton, Zavadai Miklós, Gedei János, Bika István, Árvai Mátyás Sárközy András, Huszár János, Mészáros György, Piatka András, Szőcs György, Kopcsányi István, Szabó Simon, Kürtössy Orbán, Rákóczi Ferencz és István, Szanda György, Bobor Mihály és Tamás, Szigeti András, Nagy Ádám, Varga György, Tarcsandy István, Tihanyi István, Zeley János, Szira István, Disznósi Gáspár, Teresi Mihály, Túz István, Sárközy János, Tarcsandy János, Kiss György, Erdélyi Pál, Varga Benedek, Bika András, Bárdi Adalbert, Mészáros Ferencz, Ajtich másként Horváth Péter. IV. Batta Pál járása: Géczi Miklós, István, Pál, ifj. Pál, Béla, András és Mihály, Nagy István, Kereszturi János, Kanyó Benedek, István, János és Mátyás, Gróff Márton, Percze Mihály; Balás Mihály és Máté, Veres György és Bálint, Csikány Miklós, Dózsa Pál, Mátyás, ifj. Pál és Ferencz, Szécséni László és Miklós, Kanyó Balázs, Agárdi András, Szőke István, Harmos András és Pál, Unghi Benedek, János, Péter és Mátyás, Fejér Péter és Mátyás, Szabó György, Komjáthy István, Nemák István, Baranya Ferencz, Pelargus György, Szécseni Baghi János, Dorogfi István özvegye, Demekovics János, özvegye Nádkay Ferencz özvegye, Esterházy család, mint a bujáki uradalom birtokosa, Jákóhalmy Jakab.
