A XVI. század birtokviszonyai.
A XVI. század birtokviszonyai.
A XVI. század birtokviszonyairól az adóösszeírásokból nyerünk tájékozást. A legrégibb összeírások még a XV. század végéről maradtak fenn, de ezekben mindössze 3-3 birtokos nevét találjuk. 1494-ben 5026 portát írtak össze; ebből Szapolyai Istváné volt 222 porta, a királyé 170, a királynéé pedig 150. 1495-ben 4911 portát vettek fel. Ebből 241 és fél porta volt Szapolyaié, 225 a királyé és 63 Ernuszt Jánosé. 1553-ban 328 helységet írtak össze a vármegye területén. Az összeírt helységekben összesen 1652 portát vettek fel, mely 205 birtokosé velt. Ekkorra azonban már a vármegye tetemes része behódolt a törököknek. Az összeírt birtokosok a következők: Arany János, apáczák, Árokháti Lőrincz, Bakocsay Ferencz és Lőrincz, Bakos István, Balassa Imre, János és Zsigmond, Balogh András, Bardócz Mihály özvegye, Bassó Mátyás, Bay Ferencz és Ignácz, Bártfay Miklós, Básthy István, Báthory György, Bebek Ferencz, Berényi Gáspár, György és András, Bély Gergely, Bodonyi Benedek, Bokry István, Borsvay Miklós, Csalomjai Zsigmond, özvegy Csehy Mihályné, Chenger András és Pál, Csery László, Gáspár és Ferenez, Czeczey László, Csókás Ferencz, Dalay Zsigmond és László; Daróczy László özvegye, Daróczy Gál András, Sándor, János és István, Dely Bertalan, Dengheleghy Gáspár, Derencsényi Farkas, Lénárd, Tamás és István, Decsffy Ferencz, Domby Tamás, Dorcsányi Ferencz és Balázs, özvegy Ebeczky Mátyásné, Imre és László, egri káptalan, esztergomi érsek, esztergomi káptalan, Ettre Benedek, Balázs és Péter, Fábiánfalvy Miklós, Feledy Euszták és János, Galsai Pál és János, Géczy Ferencz, Péter és Farkas, Gedey Péter, Gortvay Péter, Hangony György, Herédy István, Horváth György, Ferencz és András, Jákóffy György, Jánossy Pál, Ispán Gál, Iváncsy János, Kalonday Gáspár, Kaposrévy Mátyás, Karthaly Pál, Kátay Tamás, Kéry László, özvegy Kisfaludy Ferenczné, Kóbor Imre, Balázs és István, Kopasz Gáspár, Kováry László, Kozárdy Ferencz és Boldizsár, Kutassy Pál, Balázs és György, Kürthy Ferencz, Kürtössy László és Pál, Libertsey Ferencz, Pál és Bernát, özvegy Lipthay Miklósné, János, György, Bálint és Gáspár, Literatus Márton, Lorántffy Tóbiás, Losonczy István, Loth János, Luka Benedek és János, Madách János, György, István, Márton és özvegy Miklósné, Marczaly Zsigmond, Pál és özvegy Marczaly Mihályné, özvegy Melegh Ferenczné, Mezey Márton, Mikótelky János, Mocsáry Balázs, Mucsinyi Vitályos, Nagy Sebestyén, Gáspár, György, János és Tamás, Nagyfáy Boldizsár, Nevery Mátyás, Nováky János és Gergely; Nyakas György, Országh Kristóf, Orbonás András, Ferencz özvegye, Palásthy Mihály, Palojtay János, Paska János, Pásztohy János és Ferencz, Pelényi István és Mihály, Perekedy Mátyás, Pethő Gáspár, Pinczy Péter, Piry János, Ragyolczy Kelemen, Vincze, Ferencz, András, Zsigmond, Benedek, Albert és Miklós, Rátkay Demeter, Rhédey Ferencz, özvegy Romhányi Istvánné, Benedek és Ferencz, Sápy Sándor, Sarkantyus András, Spáczay János, Servy András, Soós Tamás és Sebestyén, Szántay Osvát, Székely Simon és Ferencz, Szilassy György, Szörényi Péter, Szőlőssy János, Lőrincz és Miklós, Tahy Ferencz, Tarcsay Gergely és János, Tarnóczy Sebestyén, Tárnok Kristóf, özvegy Tercsy Györgyné, Mihály és Albert, özvegy Terenney Ferenczné és Mátyás, Toldy János, Tóth Mihály; Török Antal és Bernát, Trombitás László, Uza Miklós, váczi káptalan, Válthay Albert, Verebélyi János, Vidffy Pál, Werbőczy Imre, Wesselényi Miklós és Márton, Zagyvay Zsigmond, Zalatnay Jakab, Zima György.
Az összeírt birtokosok közűl a legtöbb portája volt a Balassa családnak, 578számszerint 296; száznál több portája volt Bebek Ferencznek (157˝), Losonczy Istvánnak (194) és Országh Kristófnak (140). 25–100 porta közötti birtokosok voltak: Báthory György (48), Derencsényi Farkas (70), esztergomi érsek (62) és Tahy Ferencz (49˝). 10–25 portája volt a következő birtokosoknak: Bakocsay Ferencz, özvegy Bardócz Mihályné, Jánossy Pál; Lipthay János, özvegy Melegh Ferenczné, Mocsáry Balázs, Orbonás András, Romhányi Ferencz, Székely Simon és Ferencz, Szörényi Péter, Szőllősy János, Tarnóczy Sebestyén és Vidffy Pál. (Acsády Ignácz: Akad. Ért. XIV. 9. sz. )
A XVI. század végéről, 1598-ból fennmaradt összeírás élénken feltünteti azt a nagy pusztítást, melynek a vármegye a XVI. század második felében ki volt téve. Az 1598. évi összeírásban összesen 59 birtokos nevét találjuk feljegyezve. E birtokosok a következők: Bakos János, Balassa Zsigmond, Balogh Mihály, Bassó Péter, Batta Bálint, Bay Ferencz, Bene Ferencz, Berényi Ferencz, Bessenyey György, Bodonyi János, Bornemisza György, Csehy Péter, Dely László, Dobó Ferenez, Ebeczky Tamás, esztergomi érsek, Ettre család, Fánchy György, Forgách Zsigmond, Győry András, Illésházy István, özvegy Kampor Ferenczné, Károlyi Ferencz, Kéry Ferencz, Legéndy György, Lipthay Imre, Lónyay Albert, Lossonczy család, Madách Péter, Marczaly István, Mocsáry Gergely és György, Nagy Miklós, Nádasdy Ferencz, Orlé (Orlay) Miklós, Paczoth András, Palásthy József, Paska István, Pásztohy György és Gergely, Petheő Tamás, Pilinyi (Pelényi) család, Ragyolczy Péter és Zsigmond, Rákóczy Zsigmond, Radvánszky Ferencz, Serényi Mihály, Soós Gábor és János, Szécsényi Lajos, Szentmariay György, Szokoly Péter, Terchy György, váczi püspökség, Varbóky Ferencz örökösei, Werebély János, Wyszary János, Zagyvay Miklós, Zákán István. (Orsz. Levéltár, az 1598. évi adóösszeírás.)
A XVI. század végén s a XVII. század elején három hatalmas uradalom alakul a vármegye területén. Forgách Zsigmond nőül vevén Losonczy Annát, 1592 február 12-én átiratja részére I. Ferdinánd király, 1552. évi július 20-án, a Losonczy István és Losonczy Antal leányainak fiúsításáról szóló engedélylevelet. Forgách Zsigmond e házasság révén Szécsény, Somoskő és Gács várakat szerzi a hozzájuk tartozó uradalmakkal együtt. 1612-ben felépíti újra Gács várát, mely ettől kezdve 1848-ig a Forgách család nógrádi uradalmainak főhelye lett.
Buják vára, melyet gróf Báthory István, országbíró, az ecsedi ág utólsó sarja, 1593-ban foglalt vissza a törököktől, a XVII. század elejétől kezdve ismét hatalmas uradalom középpontja lett. Bujákot, a hozzátartozó jószágok jelentékeny részével, Báthory István Nádasdy Ferencznének, a bűnös Báthory Erzsébetnek adta s magának csupán a várhoz tartozó déli jószágokat tartotta meg.
