Kalocsa.
Kalocsa.
Fejér vármegye Solti székének középpontja kezdettől fogva Solt volt, a hol sedriáit tartotta. Ezen kívül két városa volt: Kalocsa és Pataj (Ma Dunapataj) Arról, hogy Solt vár lett volna, biztos adatunk ez időből nincsen. Várjellege pusztán Kalocsának volt.
226Mint minden nagyobb városnak, úgy a Vajas partján épült Kalocsának alapítását is, egyes írók lehetőleg a legrégibb időkbe igyekeznek helyezni. Sok föltevést szült a város nevének etymologiáját fejtegető igyekvés. Voltak, a kik a nevet a coletiánoktól származtatták, a kik Ptolomaeus szerint a Száva és Dráva között Petovia közelében laktak és ismét, kik azt római colossalis szobroktól (statuae colossa) igyekeztek levezetni.*
V. ö: Bél Notitia Hung. III. 537 és köv. a hol ezek a szójátékok össze vannak állitva.
Történelmileg Kalocsa Szent István korára vezethető vissza, a mikor azonban már (1009) mint civitas Colocensis, tehát bizonyos mértékű fejlettséggel és multtal bíró város szerepel*. Egy 1452-iki oklevél ugyan csak oppidumnak, mezővárosnak mondja, de csaknem egyidejűleg Ranzanus „érseki méltósággal felruházott említésre méltó városnak, Bonfinius Fejér vármegyében fekvő érseki székhelynek és városnak nevezi.”*
Hazai Okmt. VI. I.
M. Florian. Fontes Domest. IV. 146. Bonfin Decades I. Lib. I. p. 23.
A vár valószínűleg szintén a tatárjárás után és IV. Béla király ujjászervezése alapján épült. Közelebbi adatunk erre nincsen, csak azt tudjuk, hogy 1393-ban már erős és szervezett várként állott fenn, a melynek élén a Győr nemzetségből való Ders fia Márton állott. (Zichy Okmt. IV. 514.) Okleveleink felemlítik még a várat 1431-ben, 1435-ben, 1470-ben, 1521-ben.* Mind a vár, mind a város a kalocsai érsekeké volt.
Csánki adatai.
