Soltmegye kialakulása.
Soltmegye kialakulása.
Gróf Teleki József a Hunyadiak kora czímű nagy művének első folytatója Szabó Károly, a rendelkezésre állott adatok alapján, Solt vármegyét szintén a Dunántúlra helyezi és azt mondja, hogy a megye „nevét a benne feküdt régi Solt vagy Zsolt várától vette, mely hihetőleg Árpád fiától és utódjától, Zsolttól, mint alapítójától nyerte e nevet.”* Galgóczy Károly, a megye első monografusa, úgy vélekedik, hogy Solt vármegye alakítása megelőzte Pilis vármegyéét és hogy a megyének Szent István rendezését megelőzőleg, Solt és Taksony idejében, volt némi önállósága.* Viszont Botka Tivadar Soltot új alkotásúnak tartja.*
I. m. VI. k. I. rész 150–151. lt.
Pest-Pilis és Solt t. e. megye monografiája. I. k. 7., 8. lt.
Századok 1871. évf. 389. 1.
Ma már kétségtelenül bizonyosnak mondható, hogy Szent István előtt nem volt semmiféle közigazgatási beosztása az országnak s hogy a Szent István-féle rendezés csupán Fejérmegyét ösmert, a melynek Solt és Csepel éppen olyan kiegészítő részei voltak, mint a mai fehérmegyei területek. Utóbb, közigazgatási okokból és a földrajzi helyzet új alakulása által, az Ó-Dunaágtól határolt terület, a Csepel-sziget kivételével, Fejérmegye Solti részeinek, Fejérmegye Solti székének (Comitatus) neveztetett és mint ilyen, külön alispánok és szolgabírák alatt állottak. Ezt a kialakulást azonban nem lehet oklevélileg 1341-nél korábbra tenni s a külön területi jelleg első ízben csak az 1494–95-iki adólajstromokban jelentkezik.* Ettől kezdve mindinkább kidomborodik, az 1505-iki országgyűlésen e részek már külön követtel vesznek részt és Verbőczy is külön vármegyeként sorolja fel;* Szapolyai János alatt pedig már külön főispánt is kapott.
Engel Tudományt. Uj folyam. XIII. k. 25. és 136. lt.
V. ö: Pesty i. m. 73. 1.
