A nemzeti nyelv művelése.
A nemzeti nyelv művelése.
Gondja volt a Thugut-féle kormányrendszernek arra is hogy a magyar hírlapirodalom ki ne fejlődhessék s ezen a réven meg ne ösmerkedjen az ország a ,;rendbontó” elvekkel. Az 1790-ben, vagy már korábban keletkezett időszaki írások közül csak a „Magyar Hírmondó” és „Magyar Kurír” tengődtek még. 1806-ban az előbbi egészen megszűnt s ekkor kezdte Kulcsár István a „Nemzeti Újságot.” Azonban külföldi híreket hoznia tilos volt s csak aprólékos napihíreken tengődött. Pest vármegye ekkor pártolólag lépett közbe és folyamodott, hogy engedtessék meg Kulcsárnak a külföldi hírek közlése, mert a közönség teljes tájékozatlanságban van a világ folyása felől. Ez a kérvény ugyan nem talált meghallgatásra, de a vármegye által megindott mozgalomhoz mind több törvényhatóság csatlakozott s a bécsi kormány végre is megengedte Kulcsárnak, hogy oly külföldi híreket közölhessen, melyeket a bécsi hivatalos lapból ollóz ki. Ily viszonyok között csodaszámba megy az a fellendülés, mely a következő időszak jellegét adta meg.
A nemzeti nyelv, annak művelése és terjesztése körül egy idő óta különös buzgalom mutatkozott a nemzetben. Pest vármegye, mely most már határozottan átvette a vezérszerepet az ország vármegyéi között, már 1805-ben elhatározta, hogy mindenféle irományok magyar nyelven terjesztessenek a megye elé. Kevéssel utóbb Gömör vármegye kezdeményezésére mozgalom indult meg az iránt, hogy egy magyar nyelvmívelő tudós-társaság alapítassék. E két mozgalom élén haladt Pest vármegye, és 1806-ban, hogy a törvénykezés, a közigazgatás nyelve, minden ágazatban kizárólag a magyar lehessen, egy nagy szótárt készíttetett el, mely azonban soha napvilágot nem látott. Az 1807-iki országgyűlésen elhangzott beszédek szűlték azt a nemes felbuzdulást, a melynek a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása lett a következménye.
