Ulászló és Erzsébet.
Ulászló és Erzsébet.
A rendeknek Budára gyűlt többsége, 1440 jan. 1-én, élni akarván a szabad királyválasztás jogával, a lengyel Ulászló meghívására küldöttséget indított el, a melybe beválasztották Marczali Imrét, Somogy vármegye főispánját, Albert király egyik meghitt emberét is.
Erzsébet hívei sem tétlenkedtek eközben, bár Ulászló fényes kísérettel közeledett Buda felé, Széchi Dénes esztergomi érseket rábírták, hogy Erzsébetnek időközben, Komáromban, született László nevű fiát megkoronázza.
A somogyiak közül a Marczaliak, a Rozgonyiak, a Héder-nembeli Tamási Vajdafi Henrik, Kaposujvár ura, a ki Albert király uralkodása alatt országbíró volt, valamint Ujlaki Miklós, az ország egyik leghatalmasabb és leggazdagabb főura, a ki épp ezidőtájt szerzett Somogyban birtokokat, Ulászlót pártolták. 1440 első felében a somogyi köznemesek is inkább Ulászlóhoz szítottak, csakhogy Erzsébet értett a párthívek toborzásához. Rábeszélésekkel, megfélemlítésekkel, bőkezű adományozásokkal igyekezett Ulászló tekintélyesebb híveit eltántorítani. Még 1440-ben Zagorhidai Tárnok Demeternek adományozta a két Bajont, melyek Bajoni Imre magvaszakadtával szállottak a koronára (Zalai Okmt. II. 503.).
Erzsébet osztrák udvaronczai Ulászló táborából átcsábították a Rozgonyiak közül: Istvánt és Györgyöt is, a kik a kis László hűségére felesküdtek s királyokul elismerték (Fraknói Vilmos: Mill. Tört. IV. 22.). Hasonlókép Erzsébethez pártolt Tamási Vajdafi Henrik, a kit azonban a széki csatában elfogtak, s mert Ulászló is rovásra írta az ilyen árulókat, a Henrik Remete, Kánya és Ősi nevű birtokait, 1441-ben, Csapi Ákosnak és Kisvárdai Miklósnak adományozta. Elnézte azt is, hogy Ujlaki Miklós, a ki ezen időtájt sikerrel harczolt a Dunán túl Erzsébet hívei ellen, 1443 után, Hédervári Lőrincz nádortól és Tamási Vajdafi Henriktől Kaposujvárt elfoglalja (Csánki D. i. m. II. 699. – Századok 1895. 151. – Teleki Hunyadiak kora X. 72.).
Rozgonyi Györgyöt azonban nemsokára ismét Ulászló táborában találjuk, a ki megbocsátott neki, sőt országbírónak is kinevezte (Teleki i. m. X. 104.). Ujlaki Miklós e pártviszályok között mind több birtokot szerez a vármegye 411területén. 1445-ben már Zákány vára is az övé volt, a melyet ekkor Hunyadi Jánossal közösen bírt (Csánki Dezső i. m. II. 573. 575.).
