a) Pest, 1837. május 11. Beöthy Sándor királyi jogügyigazgató jelentése Cziráky országbíróhoz: javasolja, hogy Kossuth és nyolc –…
a) Pest, 1837. május 11.
Beöthy Sándor királyi jogügyigazgató jelentése Cziráky országbíróhoz: javasolja, hogy Kossuth és nyolc – részben szintén elfogatandó – bűntársa ellen indítsanak hűtlenségi pert; kéri, hogy az esetleges további letartóztatások az ügyészség bevonása nélkül történjenek meg.
Beöthy Sándor királyi jogügyigazgató jelentése Cziráky országbíróhoz: javasolja, hogy Kossuth és nyolc – részben szintén elfogatandó – bűntársa ellen indítsanak hűtlenségi pert; kéri, hogy az esetleges további letartóztatások az ügyészség bevonása nélkül történjenek meg.
V. Ferdinánd 1837. május 4-re keltezett (vö. a fentebb, az 1/i számnál elmondottakkal) kéziratában arra szólította fel Czirákyt: utasítsa Beöthyt, hogy indítson hűtlenségi pert Kossuth ellen. Cziráky azonban, aki úgy látta, hogy a törvények szerint hűtlenségi perbe fogott nemest ítélet előtt nem lehet elfogatni, és kétségesnek tartotta, hogy Kossuthra, akinek Pesten állandó lakása van, aki ügyvédkedik és emellett állandó – ha nem is engedélyezett – foglalkozással bír, alkalmazható volna az 1687: 14. tc.; a kormányzat számára előnyösebbnek ítélte, hogy, ha azt bizonyítani lehet, Kossuth ellen felségsértési pert indítanának. (Elfogatása ugyanis így igazolhatóvá vált volna.) Ezért Beöthyt arra szólította fel, hogy vizsgálja meg azt is, nem lehetne-e Kossuth ellen felségsértési pert indítani (OL József nádor Titk.: Pol. 1837: 137.). Beöthy az alábbi jelentésben fejtette ki véleményét.
Excellentissime ac Illustrissime Domine Comes, Judex Curiae Regiae, Domine gratiosissime!
Pervestigatis solertissime copiosis scriptis, quae post incaptivationem Ludovici Kossuth sequestrata sunt, et instituta inter continentias pagellarum per eundem redactarum et correspondentias cum amicis fotas, contenta item privatarum incaptivati notationum in formam diarii* redactarum combinatione de eo convincor, quod Kossuth intentionem pacem publicam turbandi, legalem publicae administrationis ordinem convellendi, publicas comitatuum congregationes ad eum statum sensim deducendi, ut ibi licentiosae quaevis et anarchicae propositiones pluralitatem votorum consequantur, per redactionem et vulgationem pagellarum suarum in obversum etiam altissimi jussus continuatam in effectum deduxisse, et quidem favente adeo cum successu, ut totum qua latepatet Regnum malevolorum moliminibus in confusionem summam et statum vere anarchicum actum sit. Delictum hoc Kossuthianum meo demisso sensu erectionem contra statum publicum Regis et Coronae, notam infidelitatis importat; tale interim quid, quod contra augustam summi terrae principis personam aut ipsam regiam dignitatem tenderet, adducere nequeo, consequenter hic actionem Fisci Regii ad crimen laesae Majestatis extendi non posse censeo.
Kossuth naplóját lásd KLÖM VI. 580–595.
Quod incaptivatus Kossuth perniciosam intentionem pacem publicam perturbandi habuerit, perhibet non tantum totus quantus pagellarum ejusdem contextus, quas a No. 1. usque 21. inclusive reverenter reexhibeo, sed pandunt etiam notationes ejusdem diurnales et quidem sub 2% locis rubecula signatis, sub 3% autem per extensum, e quibus patent perniciosa illa principia, quae incaptivatus non fantom sinu fovit, sed per totam patriam seminavit. Cum autem summopere intersit, ut legalis Fisci Regii vindicta ad socios etiam et complices delicti extendatur, relate ad hos illam demisse censeo rationem ineundam esse, ut in lite demonstretur, perversissimos in congregationibus comitatuum oratores cum redactore pagellarum Ludovico Kossuth socialem nexum fovisse, et sic non fantom per habitos in publicis jurisdictionum sermones illegalibus principiis refertos et concitatorios, sed et per praestitam redactori pagellarum ad eorundem vulgationem operam deliquisse.
Demisse hic advertere sustineo: inter sermones poenales pagellis Kossuthianis vulgatos non ultimum locum tenere illos, qui in congregationibus Comitatus Barsiensis per Joannem Balogh, Florianum Rudnyánszky, Ignatium Sebestyéni, Josephum Máriássy, Joannem Szabó, Josephum et Vilhelmum Lipovniczky, Antonium Ambró et Rudolphum Majthényi habiti sunt; inter scripta interim Kossuthiana vestigium consociationis inter proloquentes hos et redactorem praeexistentis nullum adest. Cum tamen proloquentes illi jam per ipsa concitatoria dicta in congregationibus prolata deliquerint, et ratione sumendae in iisdem legalis vindictae, in obsequium gratiosae dispositionis Excellentiae Vestrae de dato 4-tae mensis currentis demissam relationem proximius exhibiturus sim,* horum intuitu ulteriorem in hac mea relatione mentionem fasturus non sum.
Bars megye 1836. december 12-i közgyűlésén történtek – a felszólalók rendkívül éles hangon támadták a Királyi Táblát az ifjak perében elkövetett törvénytelenségekért, továbbá Pálffy kancellárt Pest megye küldöttségével szemben tanúsított magatartásáért – tisztázására az uralkodó megbízásából Vay Ábrahám gróf folytatott le vizsgálatot. Jelentését 1837. április végén a Helytartótanács véleményezte; Cziráky uralkodói felszólításra ennek nyolc napon belüli véleményezésre szólitotta fel Beöthyt. A jelentést Cziráky május 22-én terjesztette fel az udvarba (OL József nádor, Titk.: Pol. 1837:162.). A vizsgálat alapján Balogh János, Kosztolányi Péter és Lipovniczky Vilmos ellen hűtlenségi; Ambró Antal, Máriássy József, Rudnyánszky Flórián, Sebestényi Ignác és Szabó János ellen infámiaper indult. Megjegyzendő, hogy a Helytartótanács a barsiakkal együtt a határozat terjesztőjeként Kossuthot is hűtlenségi perbe kívánta fogatni, egyúttal javasolta Beöthy megkérdezését, vajon mint birtoktalan nemest nem lehet-e lefogatni (OL Kanc. ált. 1837:6072). – Az ügyre vonatkozóan számos irat található a Kancellária általános és elnöki iratsorozatában.
Quod igitur socios et Kossuthianos attinet, quorum intuitu actu Fiscus Regius probas prae manibus habet, hi sequentes sunt:
1-mo. Josephus Ágoston advocatus tabularis,* qui in congregationibus Comitatus Pestiensis sermones summe poenales et concitatorios in ephemeridibus Kossuthianis pagellis 55., 95., 102. et 173. visibiles habuit,* perhibentibus notatis propria manu exaratis et sub 4 % demisse advolutis sermones suos Ludovico Kossuth fine vulgationis suppeditavit,* et teste epistola sub 5 % adjacente* societatis inter ipsum Ludovicum Kossuth et alios praeexistentis membrum et zelosus promotor fuit. Quod in contextu postremi hujus documenti de legalitate scopi et innocua consociationis indole adducitur, meo demisso sensu rem non excusat, optime enim scopum occultorum horum moliminum continentiae pagellarum Kossuthianarum et universalis in Regno rerum omnium convulsio manifestant.
Lásd fentebb a 75. l. 8. jegyzetet.
Utalás Ágostonnak Pest megye 1836. augusztus 30-i, november 15-i és 1837. március 21-i közgyűlésein elmondott beszédeire (KLÖM VI. 734–735., 817–818., 832–833., 985–988.).
Szövegük nem maradt fenn Kossuth elkobzott iratai között (MTAKKt. Ms. 4849., 4850.).
1837. február 29-i (!) levele: MTAKKt. Ms. 4850/29. Ismertetése a 116. l. 19. jegyzetben. A Fiskus a levelet DD. alatt (vö. 165. l.) felhasználta Kossuth ellen a perben.
2-do. Ladislaus Madarász,* qui paginis ephemeridum 122. et 124. virulentos adeo sermones* in congregatione Comitatus Albensis habuit, ut, quamvis eundem membrun praedictae societatis fuisse e datis nunc praesto existentibus juridice demonstrari non possit, continentiae tamen sermonum illorum meo demisso sensu vindictam Fisci Regii deposcant.
Madarász László (1811–1909): a Fejér és Somogy megyei liberális ellenzék egyik vezetője; az 1847–48. országgyűlésen Somogy megye követe; 1848–49-ben képviselő, a Honvédelmi Bizottmány tagja, a rendőri és postaosztály vezetője. 1849-től haláláig Amerikában él. Somogy megye 1837. január 16-i és Fejér megye 1837. október 2–3-i közgyűlésén való, a kormányzat által lázítónak minősített fellépéséért 1838 júniusában hűtlenségi perbe fogták.
Utalás Madarász Lászlónak Fejér megye 1836. október 25-i közgyűlésén elmondott két beszédére; előbbi Madarász első közgyűlési felszólalása volt (KLÖM VI. 875–876., 878–879.).
3-tio. Josephus Madarász* non tantum poenali sermone pagina ephemeridum 122. conspicuo,* sed eo etiam gravatur, quod perhibentibus originalibus ejusdem litteris sub 6 % reverenter adcopulatis* correspondentiam cum Ludovico Kossuth fine vulgationis poenalium in dicto comitatu habitorum sermonum foverit, eidem sermones illos subministraverit, taliterque se socium perniciosae illius societatis ad convellendam legalem Regni consistentiam directae manifeste professus sit.
Madarász József (1814–1915): László öccse, ügyvéd, a dunántúli liberális ellenzék egyik vezéralakja. 1848–49-ben, majd 1861-től haláláig a sárkeresztúri kerület függetlenségi párti képviselője. Fejér megye 1837. október 2–3-i közgyűlésén való fellépéséért, amelyet a kormányzat lázítónak minősített, 1838 júniusában hűtlenségi perbe fogták.
Madarász József felszólalása Fejér megye 1836. október 25-i közgyűlésén: KLÖM VI. 877.
E levele nem maradt fenn.
4-to. Antonius Szombathelyi Comitatus Békés Tabulae Judiciariae assessor.* Hic praeter habitum concitatorium sermonem coram statibus dicti comitatus in litteris ad Ludovicum Kossuth datis et sub 7 % advolutis* manifestat consensum in perniciosa illa principia, quae Ludovicus Kossuth functo adeo pro Regni tranquillitaie effectu seminavit, et promtitudinem suam declarat necessaria data pro insertione ad ephemerides subministrandi. Ut adeo hic quoque qua membrum perniciosae illius consociationis considerandus sit. Sermo praeadductus continetur pagina ephemeridum 129.*
Lásd fentebb a 73. l. 2. jegyzetet.
1836. október 20-i levele: MTAKKt. Ms 4849/112. Ismertetése a 117. l. 20. jegyzetben. A Fiskus a levelet Y. alatt (vö. 164. l.) felhasználta Kossuth ellen a perben.
Szombathelyi beszéde Békés megye 1836. október 24-i közgyűlésén: KLÖM VI. 893–897.
5-to. Gabriel Török Comitatus Aradiensis Tabulae Judiciarae assessor.* Hujus sermones in pagellis Kossuthianis vulgati quidem non comparent, illa enim, quae pagina 45. cernuntur,* se solo poenalia non sunt; ast missiles ejusdem de dato 22-dae Junii anni praeteriti aliae item duplicis ordinis litterae, quae correspondentiis super consultationibus Comitatus Aradiensis adjacent, et hic sub 8 % reverenter advolvuntur,* luculentissime perhibent, eundem zelosum membrum esse consociationis in perturbandam pacem publicam et statum Regni directae.
Lásd fentebb a 73. l. 2. jegyzetet.
Török beszéde Arad megye 1836. július 4-i követjelentő közgyűlésén: KLÖM VI. 714–715.
Levelei: 1836. június 22. MTAKKt. Ms. 4849/32.; 1836. július 9. Uo. 4849/41.; 1836. december 2. Uo. 4849/141. Rövid ismertetésük a 117. l. 21. jegyzetben. A Fiskus e leveleket is felhasználta Kossuth ellen a perben, S. szám alatt (vö. 162–163. l.).
6-to. Franciscus Deák Comitatus Zaladiensis Tabulae Judiciariae assessor. Hujus perniciosa indoles tam e pertractationibus diaetalibus, quam e famosa illa relatione, quam, qua nuncius dicti comitatus, super pertractationibus et resultato comitiorum committentibus suis praestitit,* abunde nota est; litterae vero ejusdem de dato 10-mae Septembris anni praeteriti aliae porro correspondentiae Zaladiensi adjacentes, et una cum hac sub 9 % reverenter advolutae,* plene probant hunc quoque socium Kossuthianum in perturbando Regni statu et subruendis avitis institutionibus esse.
Az agitatív erejű, a liberálisok számára a következő országgyűlésre valóságos programot adó követjelentés (Deák Ferenc beszédei. Szerk. KÓNYI MANÓ. Bp. 1903. I. 267–313.) tartalmán kívül azért is foglalkoztatta a kormányköröket, mivel a megye a cenzúra mellőzésével, saját hatáskörében nyomatta ki azt; szétküldését azonban a kormányzatnak sikerült megakadályoznia (KLÖM VI. 709. 38. jegyzet, 948–949.).
Deáknak hat levele szerepel a Kossuthtól elkobzott iratok között. 1836. július l8-i levele másolatban (OL Kossuth-gyűjt. I. 45/b /VA 229. II/ 226–227.) maradt ránk, 1836. július 30-i, augusztus 18-i, szeptember 10-i, december 31-i és 1837. január 25-i levele eredetiben is (MTAKKt. Ms. 4849/50., 62., 76., 168.). Ismertetésük a 117. l. 22. jegyzetben. A Fiskus V. sz. alatt (vö. 163. l.) négy levelet használt fel Kossuth perében (az elsőt, a negyedik–hatodikat), és valamennyi levelet felhasználta a Wesselényi elleni perben. Szövegük közölve: JAKAB, 1876. II. 55–58.
7-mo. Joannes Besze actu in Comitatu Strigoniensi commorans.* Litterae ejusdem et compilationes pro pagellis Kossuthianis sub 10 % adjacentes,* hujus reatum nota infidelitatis importantem plene evincunt.
Besze János (1811–1892): ügyvéd, a Törvényhatósági Tudósítások, utóbb, 1841-től a Pesti Hírlap esztergomi levelezője. 1848–1849-ben nemzetőr őrnagy, Esztergom képviselője. 1850-ben 10 évi várfogságra ítélik, 1857-ben szabadul (személyére: WEISZ MÁRTON: Besze János életrajza. = Évkönyv. Kiad. az Izr[aelita] Magyar Irodalmi Társulat. Bp. 1936. 254–266., reformkori szereplésére kevés adattal). Kapcsolatban állt Lovassyékkal; mellettük tett tanúvallomását lásd: OL Kossuth-gyűjt. I. 45/b (VA 229. II.) 123–125.
Beszámolóját Esztergom megye 1836. október 17–21-i közgyűléséről lásd: MTAKKt. Ms. 4849/110. Beperesítve T. sz. alatt, lásd a 163. l.
8-vo. Aloysius Záborszky in Comitatu Simegiensi degens,* qui et in congregationibus perniciosam suam indolem passim prodidit, et perhibentibus correspondentiis sub 11 % demisse advolutis* membrum est consociationis contra statum publicum directae.
Záborszky Alajos (1805–1862): a. Somogy megyei liberális ellenzék tagja a Törvényhatósági Tudósítások somogyi levelezője. 1848–1849-ben Kaposvár képviselője. Somogy megye 1836. szeptember 12-i és 1837. január 16-i közgyűlésén mondott beszédeit lásd: KLÖM VI. 802–803., 1007–1013.
Az 1837. január 10-i levél: MTAKKt. Ms. 4850/6. Beperesítve CC. alatt (164. l.).
Ex octo his individuis, si altissime ita decretum fuerit, processu notae infidelitatis conveniendis Gabrieli Török et Francisco Deák juxta disertam dispositionem 5-ti 1723.* defensa in statu libertatis suffragatur; Josephus interim Ágoston velut nullo provisus possessorio et cujus nobilitas in Comitatu Pestiensi legitimata nondum est; fratres porro Madarász qua filii familias; denique Antonius Szombathelyi, Joannes Besze et Aloysius Záborszky qua praeter domicilium nihil possidentes indultu 14-ti 1687.* penes sequestrationem cunctorum suorum scriptorum incaptivandi ex vinculis audiri possent. Quod ipsum si per Suam Majestatem Sacratissimam clementer decerneretur, incaptivationem Josephi Ágoston, qui in Comitatus Pestiensis congregationibus virulentissimus est illegalis oppositionis orator, praeferenter et adhuc ante generalem congregationem Comitatus Pestiensis in 22-dam mensis currentis praefixam* effectui dandam esse censeo.
A többször idézett törvénycikk megerősíti azt a nemesi kiváltságot, hogy a perbe fogott nemes bűnügyekben is, kivéve, ha felségsértő vagy birtoktalan gonosztevő, szabadon védekezhet.
A többször idézett törvénycikk, amelyre hivatkozva Kossuthot is elfogatták, megengedi a vármegyéknek, hogy a birtoktalan nemes gonosztevőket, ha bűnösségük kétségtelen, mivel tartani lehet attól, hagy az eljárás elől megszöknek, ítélet előtt is elfogathassák.
Pest megye 1837. május 8-i kisgyűlésén Fáy András javaslatára 22-ére, kifejezetten Kossuth elfogatásának megvitatására, rendkívüli közgyűlést hívtak össze. A közgyűlésből – amely sokkal mérsékeltebben zajlott le, mint az előző – feliratot intéztek az uralkodóhoz, amelyben ismét törvényesnek minősítették Kossuth vállalkozását és eljárását, tiltakoztak a törvénytelen elfogatás ellen, követelték Kossuth szabadlábra helyezését, és rendkívüli országgyűlés összehívását. Elhatározták, hogy kérik József nádor közbenjárását; elvben elhatározták a Tudósítások folytatását; gyűjtést indítottak Kossuth családja felsegítésére (a határozat és a felirat szövege: PML Kgy. jkv. 1837:2964.; közölve: SZÉKELY, 1895. 20–29.). A határozatot eljuttatták a többi megyéhez; Pest ekkortájt mindinkább irányadóvá váló állásfoglalását ezúttal is számos megye követte. A Kancellária elnöki iratsorozatában számos irat tükrözi a kormányzatnak a gyűlést megelőző erőfeszítéseit megfelelő többség létrehozására; a gyűlés lefolyásáról nem kevesebben, mint heten tájékoztatták Pálffy kancellárt. Fennmaradt továbbá egy névtelen, minden jel szerint Kossuth segítőtársai által szerkesztett, a Tudósítások folytatásául szánt beszámoló is (OSzKKt. Fol. Hung. 1123 /B. I/). – Ágoston egyébként május 11-től június elejéig apja birtokán, a Borsod megyei Sátán tartózkodott (Ágoston – Benyovszky Péternek, 1837. május 13., 18. OL Benyovszky-cs. 18. t.), így a közgyűlésen nem vett részt.
Hic demissam habeo reflexionem alto Excellentiae Vestrae judicio submittendam. Dum incaptivationes ad instantiam Fisci Regii in aliis casibus peraguntur, tales per satrapas jurisdictionum manuducente individuo magistratuali aut passim civicis commissariis, quin directorale aut aliud Fisci Regii individuum interveniret, effectuari sueverunt. Contra occasione incaptivationum anno praeterito ex obtutu subversantis criminis laesae Majestatis susceptarum* et recentissime dum Ludovicus Kossuth arrestaretur, dispositae hunc in finem manui militari regius directoralis fiscalis additus est. Hujus demisso meo sensu nulla necessitas subversatur: scripta enim sequestrata, quin in loco capturae investigarentur, ob subversans in mora periculum in globo absportantur, et segregatio ac pervestigatio illorum nonnisi serius suscipitur; ipsa autem incaptivatio ad partes militiae nullatenus vero fiscalis regii pertinet. Dominus Eötvös, qui capturae Ludovici Kossuth intervenit, altera statim nocte experiri debuit fenestras suas per malevolum quempiam confractas esse, et prout audio, in imminenti Comitatus Pestiensis congregatione contra eundem ignominiosa quaequae proponi intenduntur. Haec fidelis et zelosus iste officialis regius forti animo fert quidem, sed exempla talia effectum illum altissimo servitio et rei Fisci Regii damnosum producunt, ut, quemadmodum occasione ultimarum in gremio officii mei vacantiarum experiri licuit, munus fiscalis regii nemo anhelet, et tabulares advocati, qui prius hanc honoris accessionem avidissime quaerebant, nunc nec recursum exhibeant. Quorsum res Fisci Regii devenient, qui tanti momenti jura vindicanda et defendenda habet, qui penes communem toti Regno juribus ejus obluctandi nisum, jura sua manifestissima licet, tantum ita feliciter vindicare aut defendere potest, si res in processibus per fiscales regios cum insigni jurisperitia et omnimoda dexteritate viriliter gestae fuerint; si in complendis regiorum fiscalium stationibus viris intelligentibus et cordatis per publicos idmodi insultus a concurrendo remotis ad officium hoc individua inferiorum qualitatum irrepserint? Respectus hi eo me movent, ut Excellentiae Vestrae demisse supplex esse sustineam: dignetur altissimo loco gratiose exoperari, ut si incaptivatio incaptivandorum manu militari effectuanda est, illa et nunc et in futurum semper per solam militiam, quam ducens officialis abhinc praevie necessarias pro re nata informationes percipere potest, effectui detur, fiscales vero regii hoc fine nunquam adhibeantur, ne per singularium individuorum compromissionem, quam hac aetate malevolis provocare facile est, totum officium in despectum abeat, perque hoc in res Fisci Regii sensim detrimenta fors irreparabilia deriventur.*
Utalás a Lovassy-fivérek, Tormássy és Lapsánszky 1836 májusában végrehajtott letartóztatására.
Beöthy próbálkozásának, hogy a vezetése alatt álló, az elmúlt év során különösen népszerűtlenné vált intézményt ne tegye ki a közvélemény újabb támadásainak, előzményei is vannak. Egyfelől a Kossuth ellen indítandó per végkimenetele felől kétségeskedve, másfelől az ifjak elleni ítéleteket követő felháborodás méretei fölött gondolkodóba esve, 1837. március 29-én javasolta: Kossuthot, ahelyett, hogy perbe fognák, egyszerűen csukják le, természetesen az ügyészség közreműködése nélkül, amíg észhez nem tér; majd április 5-én másik lehetőségként fölvetette: Kossuthot Pest megye tartóztassa le, a Fiskusnak ugyanis nincs joga a törvényhatóságot megkerülnie; ugyanakkor pedig, tette hozzá aligha indokolt borúlátással, a katonai elfogatás ténye önmagában elégséges ahhoz, hogy a Kossuth elleni perben a Fiskus ellen szülessen ítélet. Javaslatait (amint a mostanit is) elutasították; első indítványát a Kancellária felségsértési bizottsága érthetően kifejezett megütközéssel fogadta, egyúttal, mivel kockázatosnak találta, hogy a könnyen befolyásolható és feladataihoz felnőni nem képes Beöthyre bízzák a Kossuth elleni per irányítását, indítványozta a jogügyigazgató felmentését (OL Kanc. eln. 1837:498., 551., 793., 794.). Beöthyt 1837 szeptemberében „felfelé buktatták”: a Kancellária tanácsosa lett (OL Kanc. ált. 1837:12237.).
Inter scripta Kossuthiana repertae sunt etiam sex litterae per Bartolomaeum Szemere ad Ludovicum Kossuth anno praeterito 1836. Vienna exaratae.* Non obsecure deduci potest ex his nisus poenalis in oris exteris connexiones quaerendi, beneficio quarum et libertatis preli ibidem vigentis plana Kossuthiana, quorum poenalis indoles e praeadvolutis actis patet, potenter succolanda esse enunciatur. Correspondens hic, prout ipse in litteris dicit, iter ad oras exteras parabat, donec igitur de ubicatione ejusdem isthic certi quid non constiterit, relate ad illum ulteriora proponi non possunt.*
Szemere Bertalan (1812–1869): a magyar liberális mozgalom kiemelkedő személyisége, politikus, író. Borsod megye követe az 1843/44. évi és az 1847/48. évi országgyűlésen. 1848-ban belügyminiszter, 1849 áprilisától miniszterelnök. Kossuthhoz írt, Bécsből keltezett levelei: 1836. július 19., 25., augusztus 21., szeptember 5., 10., 22. MTAKKt. Ms. 4849/43., 49., 68., 73., 75., 86. A leveleket – ismertetésük a 126. l. 48. jegyzetben – a Fiskus HH. sz. alatt (vö. 186. l.) felhasználta Kossuth perében és felhasználta Wesselényi ellen is. Szövegük közölve: JAKAB, 1876. II. 72–78.
Szemere 1836. október elejétől egyéves utazást tett Németországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban, amelyről később nagysikerű, Utazás külföldön című útleírásában (Pest, 1840.) számolt be.
E litteris his sub 12 % reverenter advolutis colligitur secretam hanc correspondentiam per agentem aulicum Barkassy* procuratam esse; e diario vero Kossuthiano sub 3 % praeadvoluto contra assessorem Tabulae Regiae Judiciariae Földváry factum violati secreti judiciarii et reatus fidefragii luculenter evenit.* Haec ad sphaeram legalis Fisci Regii neutiquam spectantia altiori judicio submitto.
Barkassy Imre (1805–?): ügyvéd, bécsi udvari ágens; a Lónyay Gábor körül kialakult zempléni liberális körhöz tartozott (BARTA, 1966. 100–108.).
Kossuth 1837. március 12-i bejegyzése szerint Földváry Ferenc, a Királyi Tábla bírája beszámolt neki az ifjak elleni ítélet meghozatalának – felségsértési perről levén szó, titokban tartandó – körülményeiről (KLÖM VI. 593–594.). Az ügyre lásd alább, kül. 127–128. l.
Ceterum reverenter insinuando, quod examen incaptivati Kossuth ideo susceptum nondum sit, quod provocata hujus demissae relationis meae, quae copiari facere utique non potui, occasione examinis de necesse prae manibus habere debeam; cuncta praemissa altiori judicio submitto, et altis gratiis devotus submissa veneratione emorior
Excellentiae Vestrae
humillimus servus
magister Alexander Beöthy
causarum regalium director
magister Alexander Beöthy
causarum regalium director
Pestini, 11-ma Maii 1837.
S. k. tisztázat. OL József nádor, Titk.: Pol.
1837: 137.
1837: 137.
