Iparegyesületi szabályok.
Iparegyesületi szabályok.
(Vége.)
III. Czikkely A szakosztályok munkálkodása.
91. §. A szakosztályok birálati és dijajánlási munkálatokat csak az igazgató választmány különös és minden egyes esetben adandó utasitása következtében teendnek.
92. §. A birálati és dijajánlási ülésekben legalább 5 tagnak kell jelen lenni, s ezeknek szótöbbsége határoz.
93. §. A birálati és dijajánlási ülések zárvák.
94. §. Illy ülések, mihelyt az igazgató választmánytól valamelly tárgy megitélésére utasitást nyer a szakosztály, azonnal tartandók, és a munkálkodások akkint siettetendők, miszerint az utasitó végzés kiadásának kelete után 4 hét alatt tudósitás tétethessék.
95. §. Az első czikkelyben elősorolt egyéb munkálatok azon havi ülésekben fognak tárgyaltatni, miknek a birálati és dij-ajánlási ülésekkel nem szabad egybevonatniok.
96. §. Ezen ülések nyilvánosak, tárgyalásaik alatt részt vehet mind a társalgásban, mind a vélemény fejtegetésben 1022minden hozzáértő, bár nem választott tagja is a szakosztálynak; a vég megállapodások a nyilatkozók többsége szerint vétetnek jegyzőkönyvbe.
97 §. E jegyzőkönyvekbe felfogatnak az előadott egyes vélemények indokaikkal együtt röviden, és ha társalgásról szólanak, az egyesületi folyóiratnak, ha véleményező ülésből kelnek, a választmány eleibe adandó jelentés anyagaúl szolgálnak.
98. §. A mindenkori résztvevők nevei szorgalmasan feljegyzendők, s azokról, kik az év lefolyta alatt az ülésekben, bár nem voltak választott tagok, még is folytonos, s talán előadói és tollnoki munkás részt vettek, és e munkálkodásban szakértelmet s jártasságot tanusitottak, minden év végével különös jelentés fog az igazgató választmánynak tétetni, miszerint a választások elközelgtével ezen jelentések nyomán is történhessék az ajánlás és választás.
IV. Czikkely. A vidéki tagokról.
99. §. A vidéki tagok, ha és mikor Pesten mulatnak, illető szakosztályuk minden, jelesül birálati, dijajánlási, véleményező és társalgási üléseikben részt vehetnek s mindnyájában határozó szavazattal birnak.
100. §. Ha és mikor az illető szakosztály, vagy az egyesületnek igazgató választmánya, vagy valamelly állandó bizottmánya akármelly mű, vagy dijbirálat alatt álló s az illető vidéken készült azon mühelynek vagy gyárnak állapota, készitési és gyártási módja felől véleményt, tudósitást, leirást, akár a teendők f) pontjának folytában a vidéken álló gyárban, mühelyben szándéklott technikai kivitel, kisérlet eszközlése tekintetéből közbenjárást kivánnának, az ohajtottakat a megbizás körében az illető szakosztály vidéki tagjai kéretnek teljesiteni.
101. §. A vidéki tagok a teendők d) pontja értelmében szinte gondosan fognak figyelni mindazon saját körükben s környékeikben feltünendő akár eseményekre, akár szükségekre, mik az iparegyesület figyelmét, közbejöttét, akárminémü, eljárásait igényelhetnék s mindezekről egyenesen az illető szakosztályhoz teendenek jelentést, saját az ottani viszonyukhoz alkalmazott véleményök kiséretében.
102. §. Mit Pesten az egész szakosztály teszen, azt a vidéken az egyes tagok eszközlendik, hogy a teendők e) pontja szerint a vidéki tag lakhelyén, vagy adandó alkalmakkal a vidéknek egyik vagy másik, iparos népességgel biró városában az osztályhoz tartozó minden czéhbeli és iparos müveseket társalgásra, eszmecserére, vélemény-nyilatkoztatásra, értesités és capacitatióra hiják össze, ezeknek eredményéről az illető szakosztályhoz jelentést teendvén.
103. §. A teendők i) pontjához képest ajánltatik a vidéki tagoknak, hogy egy részről használjanak minden alkalmat az iparosság körében már elfogadott műszavakat és kitételeket vidékük mühelyeiben, gyáraiban s átalában az iparosok körében megismertetni, más részről pedig a műiparhoz tartozó s tájékaikon divatozó szavakat, kifejezéseket és szólás-formákat gyüjtögetni, s illető szakosztályukhoz beküldeni.
104. §. A vidéki tagok elláttatnak a nyomtatásban is megjelent iparstatistikai kérdésekkel, teendőik közzé számitatván, miszerint azoknak lehetségig minden pontjaira vagy magok gyüjtsenek, vagy más megnyerendő és szakbeli ügybarátok által gyüjtessenek adatokat, ezeket is koronkint s hoszasabb haladék nélkül beküldözgetvén.
1023105. §. Az ezen kérdésekben foglaltakon tul különös figyelemre méltatandják a vidéki tagok azon egyéneket és iparos vállalatokat, mik közismertetésre s a közönség pártfogásába ajánltatást érdemelnek, akár személyes képzettségök, ügyességök magasabb fokainak, akár a vállalatnak terjedelmesebb üzlete, ujabb és ujabb gépekkel, eszközökkel elláttatása tekintetéből; e részben is körülményes és adatszerinti értesitéseik koronkint váratván.
106. §. Átalában a szakosztályok vidéki tagjaitól ohajtatik, miszerint mindenik a saját körébe eső vidékbeli iparos nevezetességet illető szakosztályának tudomására juttassa, példaul a természettani és vegyészeti szakosztály tagjai azon természeti anyagokra, mik vegyészeti tekintetben használatossággal igérkeznek a választmányt figyelmeztessék, a vidékökön dolgozó gyárak vagy mühelyekben divatozó vegyészköri munkálatokat, azoknak előnyeit vagy hiányait bejelentsék, s igy tovább mindenik saját körében.
V. Czikkely. Mű-és díjbirálati utasitás.
107. §. A birálati eljárásban a szakosztályok tekintetbe veendik minden egyes czikkelynél:
a) Az országgazdászati azon viszonyokat, mik a kérdésbe fogott czikkely industriójának hazai állapotát képezik. Valjon például eddig külföldről kellett e behozatnia, és a birálandó czikk talán csak első kisérlete e nemben a hazai iparnak? vagy már azelőtt is készitetett a belföldön? s mind két esetben lehet e, és minő, inkább vagy kevesebb kedvező eredményü hasonlitásba tétetnie a külföldivel, mi szükségek kielégitéseül szolgál, csak tisztán consumtio tárgya e? vagy pedig más, inkább vagy kevesbé fontos, talán csak most ébredő, vagy imént életbe léptetett, vagy épen már teljes erővel dolgozó gyári vagy kézmüves üzletnek kisebb nagyobb mértékében hasznos eszköze? Készitetik e nagyobb mennyiségben, miszerint közforgalom tárgya lehet, talán a külföldi e nemü czikkelyeket felesleggé teheti, vagy épen kiviteli tárgyul is felemelkedhetik? stb.
b) Azon tudományos vagy tapasztalati készültséget, mellyet a birálandó czikkely kiállitása feltételez.
c) A czikknek jelenségeit, valjon t. i. a tökélynek milly pontján áll? kikészitése szép, remek e? készitési módja uj vagy javitott? előállitása olcsó, s talán annyira az, hogy általa a czikk kelendősége tetemesen segitetik? s ezen kelendőség nagy és terjedt e? stb.
108. §. Miután pedig ekkint a czikknek országgazdászati, előkészületi és jelességi tekintetben megalapitatott a becse, ekkor a szakosztályok előadandják mindazon kellékeket, és sajátságokat, mikkel a kérdésben forgó iparág készitményeinek átalában birniok kell, és ezen átalános becsmérték szerint fogják kimondani itéletöket a czikkelyről, valjon t. i. megközelitette e a minta-képet, mihez, hogy jó és tökéletes legyen, hasonlitania kell, vagy mi és mennyi szükséges tulajdonsága hibázik még e tekintetben. S ez leend az első itélet, mellyet a szakosztályok a czikk felett hozandanak
109. §. Második itéletök pedig azon eredményt foglalandja magában, mellyet a felfogott czikkelynek a többi e nemből kiállitott müvekkel teendő összehasonlitásából levonandanak. Ez tulajdonképen kiállitott egynemü czikkelyek osztályozása lesz, mellyben a szerint, mint több vagy kevesebb jelességgel bir egyik vagy másik, határozandják meg az elsőbbséget, ha pedig mindnyájának volna valamelly a 1024többinél hiányzó jelessége, akkor ezen jelesség nagyobb kisebb fontossága szerint rangozandják azokat.
110. §. Mind ezek után a jutalom fokozata felől is adandanak véleményt.
111. §. Egyébiránt birálati eljárásukban kisérleteket is tehetnek a czikkek tulajdonságai iránt, sőt ott, hol tudományos szempontból kell meghatározni a becset, csak kisérletek nyomán mondhatnak itéletet. Ha pedig valamelly czikk annyira combinált természetü volna, hogy szakértők itéletét igényelné, akkor a választmány jelölendi ki mind az egyes szakértőt, mind ha tanácsosabb volna, a többi szakosztályok közül az illetőt, melly utóbbi esetben az osztályok együtt határozandanak.
112. §. A birálati eljárásról s az itéletek indokairól, valamint a segédekül volt szakértők neveiről kimeritő, irott olly jelentést adandanak, melly a dijazás alapjaul szolgálhasson. Az itélet-hozatalban a szavazatok többsége szerint határozandanak, a kisebbségben maradottatnak azonban szabadand külön-véleményt adniok.
113. §. A dijbirálat a valasztmány által eszközöltetik.
114. §. A választmány teljes érvényességet tulajdonitand azon itéleteknek, miket a szakosztályok a czikkek belső és viszonyos becséről elejébe terjesztettek; olly esetben azonban, hol a szakosztályi tagok többségenek itéletét valamelly különvélemény kiséri, a választmány hatásköréhez tartozandik, az itéletek közül egyiknek vagy másiknak adni meg az érelmet. Azon vélemény, mellyet a szakosztályok a jutalom és fokozata iránt adtanak, a választmányt nem kötelezendi sem arra hogy adjon, sem hogy millyen jutalmat adjon a dijazást és annak külön nemeit ő maga határozandja meg, mindig tekintetbe véve az illető iparágak közgazdászati viszonyait, és az egyesület pénztár-erejét.
115. §. A megitélhető dijak állanak: arany, ezüst, bronz-emlék pénzekből, dicsérő oklevélből és méltánylásból. 116. §. Ha valaki, ki már valamelly előbbi alkalommal is dijaztatott, megint ugyan azon nemből s hasonló kikitüntetést érdemelve biráltatnék meg, a választmány csak azt jelentendi ki, hogy a müves előbbi dijára ismét érdemesitette magát, azonban a dijat ki nem adandja. A magasabb kitüntetést érdemlőnek azonban dija ki lesz adandó.
117. §. Eljárása közben a választmány ha szükségesnek tartandja az itélelet mondott szakosztályokat, és szakértőket, sőt ha tetszik másokat is kihallgathat.
8. Fejezet. Iparos közgyülések.
118. §. Az iparos közgyülések czélja:
a) A legkinálkozóbb alkalmakkal, helyeken és időkben összegyüjteni lehető nagy számmal az egész hazának, vagy egyes vidékeknek és városoknak, továbbá az egész iparosságnak, vagy csak egyes iparágainak műiparos közönségét.
b) Gyáros kéziparunk vállalkozói és müvesei, valalamint az üzérlet és kereskedés személyzete között ismerkedést, közeledést, értekezést, eszmecserét eszközölni, s igy egy részről
c) Szakosztályi institutiónknak elevenséget kölcsönözni, más részről pedig
d) Megszólaltatni az egyes vidékek és városok, továbbá egyes vagy rokon iparágak külön érdekeit; de egyszersmind
1025e) Megismertetni az egész haza öszves iparosságának állapotait is, annak külső belső viszonyait, az ezekből fejledő akadályait, megismertetni netaláni sérelmeit, kijelölni szükségeit, mindezekhez képest ezután
f) Javaslatba tenni mindazon intézkedéseket, miket a kifejtett szükségek tekintetében egyesületünk által akár a törvényhozásnál, kormányszékeknél és hatóságoknál, akár az egyes személyeknél és magány-testületeknél, akár végre a közönségnél eszközlésbe vétetni szükségesekül itélnének, szóval
g) Azon vezérletet, melly a hazai műipar ügyeiben az Iparegyesület által intézendő, initiálni, e vezérletnek a szakbeliség tekintélyét, műértelmét, illetőségét kölcsönözni, azt, s az iparegyesületi intézkedéseket, kijelentéseket valóságos iparossági közvéleménynyé alakitani és fejleszteni.
119. §. Az iparos közgyülések az iparegyesület körében előkészitő, véleményező, inditványozó, gyülekezeteket képezvén, minden jelentéseiket, javaslataikat, s inditványaikat az egyesülethez, jelesül pedig az igazgató választmányhoz, s ha ez eltérő véleményben volna, ezáltal s ennek véleményes jelentése mellett a közgyüléshez adandják be.
120. §. Az iparos közgyülések megállapodásait, ha és mennyiben szükségesnek és tanácsosnak látszanék az egyesület, jelesül az igazgató választmány vagy a közgyülés veendik eszközlésbe.
121. §. E közgyülések egyelőre Pesten s pedig vásárok alkalmával fognak tartatni, miszerint bennök nemcsak az egész ország minden vidékei képviselőinek alkalom adassék öszvegyülekezni s nyilatkozni. – Ha azonban majd az egyesületnek kivül a vidékeken fiókjai lesznek, akkor mint a körülmények ajánlandják, a hazának más nevezetesebb városaiban is fognak e közgyülések tartathatni, miszerint itt minél több provincialis és helybeli érdekek vonathassanak nyilvánosságra.
122. §. Az iparos közgyüléseket egybehivatják: az egyesület igazgató választmánya, ugyan annak közgyülése, valamint az iparos közgyülések is kitüzhetik a következő közgyülések határnapjait.
123. §. Az iparos közgyülések tárgyai jó előre kitüzetnek és meghirdettetnek, a megjelenni kivánkozók fölszólitatván, hogy a kitüzött tárgyakra nézve minden megszerezhető adatokat begyüjtsenek. – A tárgyak kitüzése az egybehivó testületet illetendi. Azonban minden jelenlevőnek is szabad leszen akármelly nézetet és inditványt, természetesen az iparnak határai között maradva, szőnyegre hozni.
124. §. A mint a kitüzött tárgyak vagy az egész iparosságnak, vagy csak egyes iparágaknak köréből vonatnának elő: a szerint vagy átalános vagy specialis közgyülések fognak egybe hivatni.
Az átalános közgyülésekben minden iparos és iparügybarát részt vehet és szavazhat. Ellenben a specialis gyüléseken csak az érdeklett iparág képviselőinek leszen szólások és szavazási joguk.
125. §. Az átalános iparos közgyülések ülési elnököt választanak rnagoknak. A specialis közgyüléseken pedig az illető szakosztályi elnök vezérlendi a tanácskozásokat.
126. §. A tollat, az átalános közgyüléseken az egyesületi jegyző, a specialis gyüléseken pedig az illető szakosztály előadója vezetendi.
10269. Fejezet, Utaztatás.
127. §. A hazai iparállapot adatait utaztatások által is szerzendi meg az egyesület.
128. §. Az iparüzés külföldi állásának bővebb megismertetése végett külföldön is fog tétetni utaztatásokat. 129. §. Az utazó személyt, az utazás vidékét és költségeit, valamint szellemi irányát és czélját a választmány fogja meghatározni.
10. Fejezet. Gyülési és jegyzőkönyvi rend.
130. §. A közgyüléseket, akár rendesek, akár rendkivüliek legyenek a választmány hivja össze, azoknak helyét, napját és óráját is tudatja a hirlapok utján.
131. §. A közgyüléseken, mikben az egyesületi elnök választatik, vagy mikben ő jelen nincsen, a gyülés ülési elnököt választ.
132. §. A választmánynak minden hónapban legalább egyszer kell, a szükséghez képest pedig többször is lehet ülést tartania, mellyet ha maga az ülés ki nem tüzte legközelebbi határnapját, az elnök, ennek távollétében az igazgató, ha az sem volna helyben az aligazgató, s ha ez sem lehetne, a jegyző hiv össze.
133. §. Ha mind az elnök mind az igazgatók távol vagy akadályozva volnának, vagy az egybehivott választmány összegyülekeztével sem jelennének meg, félórai várakozás után a jelenlevők ülési elnököt választanak.
134. §. A jegyzőkönyvnek semmi végzését nem szabadand a hitelesités előtt kiadni, hanem ha az ülés valamelly esetre másképen nem rendelkeznék.
11. Fejezet. Pénztári rend.
I. Czikkely. Az aláírási ívek és ivtartók.
135. §. Az aláirási ivek magyar és német nyelven szerkesztetnek.
136. §. Az egyesületi részvétel négy nemének (részvény, alapitvány, örökitvény és adakozásnak) továbbá az aláiró nevének, és aláirási, mellytől meddig időnek, külön rovatai vannak az aláirási iven.
137. §. A sajtó alól kikerült tiszta aláirási ivek a jegyző által folyó számmal ellátva az okleveles zárdokban tartatnak, innen kibocsátás végett csak a szükségekhez képest vétetnek ki, nehány mindig is kéznél lehetvén, a kivételt egy, a jegyzői hivatalban álló ivjegyzékben, a kivevő tisztviselő és a jegyző, folyó számok szerint ellenjegyzik.
138. §. Az aláirási iveket a keletnek pontos kitételével a két igazgató és jegyző bocsátják ki.
139. §. Az aláirási ivek folyó számmal jelöltetnek meg, és mindig megnevezett ivtartóhoz bocsátatnak ki. 140. §. Az aláirási ivek kiadásával mindig egy tisztviselő bizatik meg, ki egy könyvet tart, mellyben minden kiadott ivre nézve bejegyzi, mellyik szám alatt, kihez és mikor küldetett az el.
141. §. A pénztárnokkal mindenkor közöltetnek a kibocsátott ivek száma s köröztetője.
142. §. Az ivtartók, köreiket részletes körülményességgel értesitvén az egyesületi czélok és alapszabályok felől, iveik köröztetése iránt lehető buzgalommal járnak el.
143. §. Az ivtartók minden gonddal vannak, hogy a részvételre ajánlkozók az aláirási ivek rovatit saját kezökkel és kellőleg betöltsék.
1027144. §. Az ivtartók minden évben legalább kétszer értesitik a pénztárnokot iveik sikere felől, mindannyiszor közölvén az uj aláirók nevét és részvételek nemét és mértékét, tudomásul adván azt is, hogy netalán semmi uj részvevőket nem nyertek, végre beadván neveiket azoknak is, kikre talán iveik köröztetését tovább bizták, kik azonban egyesületi megbizás nélkül az iv köröztetésén kivül másba nem bocsátkozhatnak.
145. §. Ezen értesitések elmaradása esetére a pénztárnok emlékezteti az ivtartókat azoknak beadására, az ezutáni mulasztásokról pedig az igazgató választmányt tudósitja, miszerint ez a szükséghez képest intézkedhessék.
146. §. Az ivek addig maradnak körözésben, mig az igazgató választmány által be nem vonatnak.
147. §. A beérkezendő akár időszaki jelentéseket, akár iveket, miután az utóbbiakról téritvényt adott, s ellentéritvényt vett, az uj aláirásokat pedig a főkönyvbe bejegyezte a pénztárnok, bemutatja az igazgató választmánynak.
148. §. A beérkezett ivek jegyzőkönyvbe vétetvén az eredeti oklevelek közé a levéltárba tétetnek.
II. Czikkely. Nyugtatók.
149. §. Csak nyomtatott nyugtatók és ellen-nyugtatók használtatnak.
150. §. .A nyugtatók egyszerüek és ellenlaposak, emezek ellenyugtatványnyal vannak ellátva.
151. §. Mind két nemü nyugtatók egész ivekben, mint a sajtó alól kikerülnek, az okleveles zárdokba tétetnek, s innen részint a pénztárnoknak, részint a vidéki kép- és ügyviselőknek leendő kézbesités és megküldés végett a jegyző által vétetnek ki s miután a nyugtatók általa megszámoztattak s a nyugtatványi könyvbe beirattak, adatnak ki.
152. §. Egyszerü nyugtató az éves rendes járandóságokról adatik; ellenlapos nyugtatvány adakozásokról s minden nem rendes járandóságokról iratik, ekkor a befizető által az ellen-nyugtatvány is aláiratván.
153. §. A mind két nemü nyugtatókról mind a pénztárnok, mind a kép- és ügyviselők, vagy magokkal e nyugtatványokkal, vagy értékökkel s a nem rendes fizetéseknél az aláirott ellen-nyugtatókkal számolnak.
III. Czikkely. Beszedés.
154. §. Pesten a pénztárnok, és az itt helyben megbizandó kép- és ügyviselők fognak a beszedéssel foglalkodni.
155. §. A pénztárnok igyekezzék köztudomásra adandó szállásán hivatalos órát tartani, és a fizetéseket személyesen elfogadni.
156. §. A Pesten lakó részvevőkhöz az év legelejével szerte küldözendi az egyesületi bemondó által a nyugtatókat.
157. §. Vidéken az egyesületi kép- és ügyviselők bizatnak meg a pénzek beszedésével.
158. §. A hozzájok érkezett nyugtatókról azonnal ismervényt küldenek a jegyzőnek.
159. §. Ha netalán ez év első negyedében nem érkeztek hozzájok elegendő nyugtatók, erről a negyed multával értesitik a jegyzőt.
160. §. A nyugtatókat azonnal, a megérkezésök utáni első negyedben pedig mulhatlanul bemutatják az illető kötelezetteknél 1023a bemutatást, ha kell megint, és többször ismételvén.
161. §. A beszedett pénzeket további halasztás nélkül igyekezzenek a pénztárnokhoz beküldeni, mit ha hamarább meg nem tehetnének, minden fél év végével mulhatlanul eszközöljék.
162. §. Ha a vidéki beszedők önkint nem tennék, a pénztárnok minden fél év multával tőlük számot kér, – az ezutáni mulasztást az igazgató választmánynak bejelentvén.
163. §. A vidéki beszedők a pénzeket, mindig a vett ellen-nyugtatókkal s ezenfelül a megmaradt nyugtatók felőli számolással kisérik.
164. §. Az általuk beszedendő pénzekről mindaddig mig az egyesületi pénztárba be nem fizettetnek, bár mi öszvegre nézve a szóbeli-pör törvények terhe alatt ők felelnek.
165. §. A pénztárnok azon kötelezetteknek névlajstromát, kik az év végeig tartozásban maradtak, bemutatja, a további intézkedések végett az igazgató választmánynak.
166. §. A bejelentett tartozásban levők saját nevükre intézett levélben választmányilag szólitatnak fel, hogy tartozékok letételéről mulhatlanul intézkedjenek, különben a részvényesek ugyan éves részvénydijuk, az örökitők és alapitók pedig lekötelezett tőkéik tekintetében és szóbeli pörrel fogván megkerestetni.
IV. Czikkely. Könyvezés.
167. §. Ha éves adományok nagyobb öszvegben ajánltatnak, annyi részvényre oldatnak fel, mennyi 2 forint belőlük kitelik.
168. §. Az aláirási évkörbe, már az aláirás éve is befoglaltatik.
169. §. Ha az éves részleteknél, az aláirás éve ki nem tétetnék: az évkör kezdet éveül az iv kibocsátásának éve vétetik.
170. §. Az aláirás következő valamellyik évében befizetett alapitvány vagy örökitvény a befizetés előtti évekre igen, de a befizetésre nem fizet kamatot.
171. §. A könyvek vizsgálata minden részes tagnak jogában van mindenkor, kötelesség szerint pedig azt a pénztári választmány és az igazgatók minél gyakrabban és véletlenül teszik.
172. §. A pénztárnok az év végével, éves táblázatot készit könyveiből.
V. Cikkely. Kiadás.
173. §. Kiadások csak közgyülési vagy választmányi határozat következtében igazgatói utalványnál fogva történhetnek.
174. §. A fizetésekről nyugtatványok veendők.
175. §. Minden kiadás bevezetendő a könyvek illető rovataiba.
VI. Czikkely. Pénztár.
176. §. A pénztár a költségvetéshez képest mindig fedezve legyen, az ideiglen kihelyezett öszvegek illy fedezetnek tekintetvén.
177. §. A pénztár-vizsgálat a pénztári választmánynak és az igazgatóknak teendői közé tartozik.
1029178. §. A pénztári vizsgálatról az igazgató választmánynak tudásitások tétetnek.
179. §. A pénztár a pénztárnoknál áll, azonban az egyesület czimét magán viselje.
180. §. Az egyesületi pénztárban semmi idegen pénznek nem szabad tartatnia.
181. §. A pénztár állapotáról év végével mérleget készit a pénztárnok.
182. §. A pénztár épségeért közvetlen a pénztárnok felelős, és a felelet terhétől csak a minden évben történő végső vizsgálat után mentetik föl a közgyülés által.
VII. Czikkely. Pénzek.
183. §. A pénztárnoknál levő pénzek mindig csak a pénztárban tartassanak.
184. §. A pénzek tőkésitő kihelyezése csak az igazgató választmány által rendeltetik ki, további végzést nem is várva, a pénztárnok által történik.
185. §. A pénztárnok, a legalább minden hónap első hetében tartandó választmányi ülést értesiti, a pénztárba specifice befolyt pénzekről s a pénztár állapotáról.
186. §. A kihelyezett öszvegek felmondása az igazgató választmány határozatából történhetik csak.
VIII. Czikkely. Költségvetés.
187. §. A pénztárnok minden év befejezésével készit a következő évre tervezetes költségvetést.
188. §. A költségvetés mindig csak a mult év jövedelmi illetőségének erejéig készitessék, a folyó év illetőségei mindig a következő évnek hagyatván föl.
