A franczia mezőgazdaság védelmi igényei.
A franczia mezőgazdaság védelmi igényei.
Hazánk nem igen van azon állapotban, hogy mezőgazdaságának a külföld nyers termékei ellenében védelemre van szüksége. S ha volna is, e részben a szószólást inkább a Magyar Gazdára biznók. Azért a következő czikkelyt, mellyben a franczia mezőgazdaság ohajtásai nyilvánkoznak, nem gazdasági vonatkozásban adjuk. Nem. – Más két czélból közöljük. Egyért, mert benne a védelmi eszméket igen jól, erősen, győzőleg hisszük előterjesztve, pedig a gondolatban vagyunk, hogy a védelmi rendszer iránt még sok makacskodónak s idegenből himet varrónak kell feje lágyára tapintanunk. – Másért, mert példája van benne, miképen Francziaországban, bár a B. P. H. minap harmad felet ugrott örömében a Journal des Debatsnak peelitai apostásiáján, egész testületek, egész osztályok vannak, mik a védelmet igénylik, – pedig hogy a példák inditanak bizonyitja a B. P. Hiradó palást-keresése e mondott franczia, s nem is emlékezünk már micsoda német ujságnál. –
Czikkelyünk, mellyet a nyájas olvasó azonnal figyelmére méltathat, kivonat azon jelentésből, mellyet a franczia mezőgazdasági congressusnak a gazdasági kereskedéssel foglalkodó szakosztálya a mondott congressusnak beadatott ekképen:
„Az iserei, landes-i, alsó-szajnai gazdasági egyesületek, s a cailly-i gazdasági 974gyülés azt kivánják, hogy a congressus fejezné ki ohajtását a kormányhoz, miszerint azon vámok, mik a kenderen, lenen, fagygyun, bőrökön fekszenek, módositassanak. – A szakosztály ugy vélekedik miképen, kevés esetet kivéve, a pártfogolásnak, mit a nemzeti iparágak, s ezek között a legelső vonalban, a mezőgazdasági ipar, nyerhetnek, csak egy czélja lehet: megállapitani, mennyire lehetséges, az egyensulyt a mi nálunk termesztett valamelly czikkelynek, és ismét a mi szomszédainknál termesztett hasonló czikkelynek előállitási költségei között, olly módon, miszerint, ha például, nálunk egy mázsa fagygyu 60 vfrt, azon adók következtében, mik a földet terhelik, s egyéb terhek miatt, miket termesztőinknek viselniök kell, – mig ellenben ugyan anynyi fagygyu a mi határainkon tul, csak 40–50 forint, mivelhogy talán a takarmány olcsóbb stb., akkor ezen szóban levő czikkely, hozzánk leendő behozatalakor, rovassék meg olly vámmal, melly körülbelől egyenlővé teendi e czikknek árát, s megakadályozandja az idegent, kit nem nyom annyi teher, hogy saját piaczainkról kizárjon minmagunkat, s gyakoroljon monopoliumot, melly mindig annak kezében van, ki olcsóbb áron képes adni a hasonló jóságu czikkelyt.
A mezőgazdasági ipar, ohajtja bár a pártfogást, mellyet a termesztő nemzetek közt a termesztés terheinek egyenetlensége igényel s teszen szükségessé: tilalmakat még sem, s épen sem kiván, semmi egyedáruságra nem áhitoz, sőt ellök minden monopoliumot, bár melly oldalról jőjjön. A valódi, szabad, törvényszerü vagy is olly versenyt kiván, mellyet egyenlő sulyt viselő személyek vínak, versenyt ohajt egyenlő fegyverekkel.
E pillanatban is, a védelmi vámoknak, meglehet nagyon is szüken mért csekélysége mellett, Francziaország, melly bőven láthatná el lakóit minden első szükségi czikkelyekkel, azt kényszerül látni, mikint gyárai angol, belga s török gyapjakkal, szappanosai orosz fagygyuval, timárai brasiliai s egyéb déli amerikai bőrökkel, vágó székei német, belga és schveiczi juhokkal, piaczai orosz, porosz, olasz gabonával, illető gyárai lennel és kenderrel Belgiumból, Angliából, Toscanából és Sardiniából látják el magokat, s elhagyják északi s egyéb vidékeit, miktől mind ezeket vevék az előtt, a mikor épen ezért e vidékek képesek voltak táplálni a munkás népességet, de mit ma már nem tehetnek.
A szakosztály azt hiszi, mikint ki kellene a cogressusnak fejezni ohajtását, hogy a kormány azon czikkelyek vámozásánál, miket Francziaország versenyzőleg termeszt más nemzetekkel együtt, figyelemmel legyen az előállitási terhek különbségére, melly az áruk különbözők áraiban természetesen nyilvánkozik; – hogy továbbá a vámzatnak az legyen czélja, miszerint a lehetséghez képest, a termesztés körülményeit egyenlősitse, számba véve egyébiránt a szállitási tetemes költségeket, mik az idegen árukat, mig piaczainkra érkeznek, minden esetre terhelik. – Igy cselekedvén a kormány, méltányos módon teend eleget a nép panaszainak, melly gyakran keresetének egyetlen eszközet látja elragadva maga elől a lennek, kendernek, gyapjunak, bőrnek, fagygyunak s az idegen földmivelés egyéb termékeinek mérték fölötti behozatala által. Igy cselekedvén a kormány, más részről nem vádoltathatik, hogy a nemzeti munkásságnak tulcsigázott pártolást juttat!!
975Mind ezek a franczia mezőgazdaság érdekében mondatvák, igaz, hanem a rendszer elveit fejezvén ki, s alkalmazván teljes világossággal, azt hisszük, hazai műiparunkra vonatkozólag nem kell hosszadalmas magyarázatokra kiereszkednünk.
Örsy.
