Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A József Nádor nemzeti képcsarnokát alakitó egyesülethez közelebbi napokban következő érdekes levél érkezett:
„Ő felsége Mária Ludovica, fenséges főherczegnő, s Parma uralkodó herczegnője a Pesten alakitandó József Nádor nemzeti képcsarnoka előmozdilása végett hozzá intézett kérelmet annál is inkább kegyesen fogadá, minthogy az Magyarországra nézve olly nevezetes napon nyittatik meg, felsége ennél fogva azzal bizta meg Kerpel Leopold magyar születésü festőmüvészt, ki magát Olaszországban képezé művészetében, és sok oldalról ajánltatott, hogy a római colosseumot, saját tanulmányaiból előmutatott és igen szorgalmasan készitett mintalap szerint olajban fesse le, mellyet ő felsége arra szánt volt, hogy emlékül József Nádor nemzeti képcsarnokának beküldje még ennek megnyitása előtt, minthogy a műnek még f. é. septemberben el kell készülnie. Reményli ő felsége, hogy a fiatal müvész magának és hazájának becsületet szerzend, s feladatának közelégedésre méltólag felel meg. Schönbrunn 1846-i julius 8-kán ő felsége a fenséges főherczegnő, Parma herczegnőjének főudvar mestere gróf Bombelles Károly m. k.” Midőn nemzeti vállalatunkra nézve ezen igen örvendetes tudósitást nyilvánitni alólirtnak szerencséje van, nem kételkedhetik, hogy e magasztos példa sikerdús ösztönül haland más egyebekre is, kiknek tehetségükben áll a kitüzött nemzeti ünnepet, és az azt örökitendő intézetet hasonló nagylelküségi adományaikkal minél dicsőbb fényben előtüntetni. Kéretnek ez uttal ismét és ujolag azon t. cz. hazafiak, kik az emlitett egyesülettől ennek czélja előmozditása végett aláirási iveket sziveskedtek elfogadni, hogy ezeket (miután mind a visszaküldés határidejét már tulhaladtuk, mind pedig a nemzeti képcsarnok megnyitásának napja mindinkább közeledik, melly alkalommal több tekintetből szükség leend a t. cz. résztvevők neveikre) minél előbb visszaküldeni ne terheltessenek.
(Beküldetett.)
Mátray Gábor egyesületi titokn.
Iparműkiállitásiak. Kiváncsiak voltunk, – s ki róná föl hibául a közügyek iránti érdeklettségnek e kiváncsiságot? – mondánk, kiváncsiak voltunk kissé hirét venni, hogy kik és mit küldöttek immár be a kiállitásba. Mert valóban érdekes mind a két kérdés megoldása. A kiállitók rangja, osztálya nagyon szóló mutatója az iparügyek fontossága, szüksége, népszerüsége iránti érzelmeknek, meggyőződéseknek, és törekvéseknek. A szerint mint a vállalkozók soraiban a haza elsőbbjeit, hatalmasabbjait üdvözölhetjük, vagy a műipar még mindig csak egyetlen városi osztálynak, csak a kéz-iparnak népességénél van: a szerint mérhetjük az emelkedést, melly az industriát valóban az ország jólétének tényezői, sőt az országnak hatalmai közé sorozza, vagy az alárendeltséget, mellyben a müvesség csak a szegénység keresetmódja, talán a polgárzat különféle elemeinek választó fala. – Ennyire érdekes, hogy 976kik a vállalkozók? – Mit készit a hazai müipar? ez hasonlag fontos tudandó. A gyártás sokfélesége, többoldalusága, nagyszerüsége adják a verseny-erőt, mellyel a külföld fejlettebb iparával ez ország is megküzdhet; azok adják az önállás erejét, mellynél fogva a haza nem kényszerül adót fizetni, adót melly nem csekélyebb s épen sem kevésbé gyalázó, mint mellynek egykor az idegen hóditónak kelle a meg- és legyőzött nemzet részéről fizettetni. Im, ennyire érdekes tudni, mit nyujt a hazai ipar?
És gyönyörünkre, és megnyugvással, és az elismerés érzetére fakadva értesültünk arról, hogy a vállalkozók névsora ugy, mint a küldemények lajstroma a fölebbi két tekintetben igen örvendetes. A beküldők között megnevezték előttünk fölséges uralkodó házunk nesztorát, Károly ő cs. k. fenségét; Esterházy, Coburg, Breczenheim ő magosságaikat, a nagyváradi püspök ő mlgát, b. Vay Miklós ő exlját, gr. Andrássy György, gr. Károly György, gr. Forgách, Czindery ő méltóságokat stb. Megneveztettek előettünk selyem-iparunknak, igen keveset kivéve, minden vállalkozói; posztógyáraink, kivéve az újvidékit, mind kiálliítanak, gyapot-szövetiparunk, kivevén a zombori és az erdélyi szász gyárakat, mind be vannak jelentve; fehértakácsaink sokfelőlűt iratták be magokat; czukrot adnak be a pesti, esterházy, edelényi, szigetvári, csepini, gácsi, győri, pécsi gyárak; még a többiektől is reméltetik; edény érkezendik: Herendről, Telkibányáról, Batiszról, Murányról, Hollóházáról, s mint hiszik, Pápáról, Körmöczről, Iglóról stb. – Papir jő: Fiuméből, Hermaneczről, Körmöczről, N. Szlabosról, Chorepából, Murányrból, talán Dios-Győrből, Rozsnyóról, Bazinból stb. Stearin jő: Pestről és Temesvárról váratik Szebenből is stb. A nyájas olvasó meg fog engedni, ha e lajstromot tovább nem folytatjuk, a kiváncsiságot nem örömest szolgálja az emlékezet; s azon kivül is mi hamarább kezébe veheti a tisztelt közönség majd magát a kiállitási lajstromot. Volt legyen elég ennyit mondanunk, mint egy bejelentésül, hogy hazai műiparunk fejlesztése körül mi magas nevek kötelezik a közhálát, s figyelmeztetésül, mi gazdagsággal igérkezik kiállitásunk!
X.
Iparegyesület. Öt esztendeje, hogy az lparegyesület azon czélból, hogy a nép minden osztályiban, mellyeknek nincs módjuk ismeretvágyukat egy vagy másképen kielégiteni, hasznos ismereteket terjeszszen, különösen pedig hogy a műiparos néposztályt ismeretekben részesitse, keletkezett. – És miután hazánk viszonyaihoz alkalmazkodva az ismeretterjesztést nem annyira az irodalmi utra, noha ezen is, folyóiratán kivül, jó sikerrel tett közzé egy pár népszerü iratot, hanem az élő szóvali tanitás utjára állitotta, hol több rendbeli tanszékről és naponként növekedő szakszerü gyüjteményeivel terjeszti a főkép iparos osztálynak nélkülözhetlen elemi ismereteket, s hol a legmegnyugtatóbb fogadással találkozván nem csekély sikert várhat fáradozásaiból; – miután a pesti czéhek által inditványozott mesterinas-iskolát nemcsak karjaira vette, hanem azt czélszerüen szerkezvén, még ma is kebelében tartja, és anyagi hozzá járulással is ápolja; – miután a nemzeti életünkből soha ki 977nem törülhető eredményeket szült védegyesület czéljainak előmozditásához járulni rokon kötelességének tartván a szépen fejledező magyar ipar ápolására a gyárnok és kereskedő között hasznos közvetitő eszközül az Iparműtárt felállitotta, mellynek szerkezete és szabályai a közönség előtt bőven ismeretesek – miután rövid öt évi életében jelenleg már a harmadik iparműkiállitást rendezi, méltán a legkecsegtetőbb remények között, hogy a magyar industria jelen állása mostoha körülményeink között büszkitő megismerésen kivül forró érzelmet költend minden hazafi kebelben a méltánylásra és ápolásra; miután közvetlen és közvetve iparosaink buzditásában, irányozásában, és közöttük nemcsak a müvességi tökéletesbülést elősegitő eszközök és módok terjesztésében, hanem a közszellemnek is ébresztésében szüntelen munkás: nem nagyitok, midőn azt mondom, hogy az Iparegyesület folytonos és csüggedhetlen a munkásságának közvetlen s közvetett eredményeivel olly tényezővé emelkedett a magyar nemzet életében, mellyet socialis átalakulásunk évkönyveibe akkint jegyzend fel a historia, mint a nemzeti cselekvőség egyik olly nyilatkozványát, melly a mint az europai civilisatio irányának világhatásából eredett, ugy irányzó lökéssel járul egy egész nemzet munkásságához, az europai civilisatio amaz irányának megfelelővel.
Midőn a fenébb emlitett eszközlések és ezek eredményei által ez Egyesület a közönség ápoló jóakaratával találkozik, de mellyre nagyszerü és költséges eszközléseit tekintve, erősen is szüksége vagyon; midőn legközelebb királyunk ő felségétől épitkezési felsegélésül 5,000 pforintnyi jótéteményt vala szerencsés nyerni; midőn szellemi és anyagi terjeszkedését minden honfi csak a legőszintébben kell hogy ohajtsa: nem gondolok felesleges munkát tenni, hahogy alapszabályait, mellyek még 1843-ban kinyomtatvák, de közkézen talán már gyérebben forognak, mind tagjainak, mind azoknak, kik főkép a pár hét mulva megnyilandó Iparműkiállitás megható szemléleténél érdekeihez járulni kivánnának, mind olvasóinknak használatára, ezennel közzé teszem, mint itt következik.
Az Iparegyesület szabályai.
I. rész. Alapszabályok.
1. Fejezet. Czél és eszközök.
1. §. Az Iparegyesület czélja hasznos ismereteket terjeszteni a nép minden osztályaiban, mellyeknek nincs módjok ismeret-vágyokat egy vagy másféleképen kielégiteni, különösen czélja pedig a műiparos néposztályt ismeretekben részesiteni. Hittudomány és politica kizárvák.
2 §. Eszközük erre: a) Encyclopdicus tartalmu folyóirat. b) Apró külön nyomtatványok a természeti tudományok és egyéb hasznos ismeretek külön ágaiból. c) Évkönyvek. d) Könyvtár és olvasó terem. e) Oktatás. f) Természeti és technologiai gyüjtemények. g) Országos iparműkiállitások és folytonos szemléltetések. h) Szakosztályi birálatok. i) Iparos közgyülések. k) Fiókegyesületek. l) Utaztatások.
2. Fejezet. Az egyesület szerkezete.
3. §. Az egyesület tagjai három osztályúak:
978a) Olly tagok, kik magokat hat évre, évenkint legalább 2 pfrint fizetésre kötelezik: ezek rendes tagok. Aláirások évköre az aláirás évétül kezdődik.
b) Olly tagok, kik 2 pftnak öttől számitott tőkéjét, azaz: 40 pftot egyszerre letesznek, vagy kötelezvényben egyszerre megajánlanak. Ezek örökös tagok.
c) Alapitók, kik akár készpénzben, akár kötelezvényben 40 pfton feljül ajánlanak.
4. §. Kisebb öszvegek is köszönettel fogadtatnak el ugyan az adakozóktól, de ezek egyesületi tagokul nem tekintetnek.
5. §. Az egyesület ügyeit intézik és viselik: 1 a közgyülés, 2) az igazgató választmány, 3) tisztviselők u.m. a) egyesületi elnök. b) választmányi igazgató és aligazgató, c) jegyző, d) pénztárnok, e) ügyész, f) oktatók, g) kép- és ügyviselők, 4) pénztári választmány, 5) fiókegyesületek, 6) szakosztályok.
3. Fejezet. Az egyesület tagjairól.
6. §. Minden, ki a 3. §. értelmében magát részvételre kötelezi, az által az egyesület tagjává leszen. A részvételtől, sem polgári, sem vallási állapot senkit el nem tilt. A tagok száma határozatlan.
7. §. Az egyesület örömest veszi, ha az örökös és alapitó tagok az ajánlott tőkéket az egyesület pénztárába készpénzül leteszik, szabadságukban marad azonban a tagoknak, hogy a tőkéket a kamatok rendes befizetése mellett éltök fogytáig megtartsák, ha azonban a kamatok, felszólitás után 3 hónap alatt meg nem fizettetnének, tőlük a törvény utján fognak behajtatni. – A részvényeket, s az örökitett részvények és alapitott tőkék kamatit az év végéig mulhatlanul be kell fizetni.
8. §. A tagok jogai: a) közgyülésen minden tag szavazati joggal bir, a választmánynak üléseiben megjelenhet, ott a tanácskozásokban részt vehet, de nem szavazhat; b) minden egyes tagnak joga van, hogy az egyesület tiszt – kép- és ügyviselőitől hivatalok köréből az egyesület ügyei iránt, kivánatára felvilágositást nyerjen, s e tekintetden választmányi és közgyüléseken is szót emelhet; c) minben tagnak joga van az egyesületi könyvtárt az olvasó teremben ingyen használni; d) az olvasó terembe, terrnészeti és technologiai gyüjteménybe ingyen bejárni; e) az iparmükiállitást belépti dij nélkül látogatni, f) a felolvasásokat és leczkéket dij-fizetés nélkül hallgatni; g) saját készitményeit mind a kiállitási mind az olvasó-teremben a választmány által meghatározandó módon és helyen közszemlére folytonosan kiállitani; h) készitményeit könynyebb eladás végett a választmány dij-menten fogja a folyó iratban megismertetni, az ezen, valamint a g) pontban foglalt kedvezésekben, nem-tagok a választmány által meghatározandó pénzbeli feltételek alatt foghatván részesülni, i) az egyesület minden nyomtatványából egy egy példányt a kiállitási áron fog kapni.
4. Fejezet. Közgyülés.
9. §. Rendes közgyülés minden évben mulhatlanul tartatik Pesten, egyszer, a pesti augustusi vásár előhetében. Szükség esetében rendkivüli közgyülések is tartatnak akár mikor.
97910. §. A közgyülések nyilvánosan tartatnak.
11. §. A közgyülésen titkos szavazattal választatnak az elnök, a választmány tagjai, a jegyző, a pénztárnok, és az ügyész.
12. §. A rendes közgyülésen hozatik véghatározat a lefolyt évi számadásokról; itt határoztatik meg a jövő évi költségvetés.
13. §. Az alapszabályok másitása, vagy ujak alkotása csak rendes közgyülésen történhetik.
14. §. A közgyülésen a jelenlevők átalános többsége határoz rendszerint, azonban
15. §. Az alapszabályok másitása vagy alkotása felett a jelenlevők két harmada végez, – továbbá
16. §. Az egyesületi tagok összes megegyezése szükséges, s a határozatot egyetlen tag ellenmondása is meggátolhatja, midőn a következő kérdések tárgyaltatnak: a) hogy az egyesület mint egész eloszlassék; b) hogy több tag fel ne vétessék; c) hogy a 3. §.-ban meghatározott fizetésen felül ujabb fizetés kivettessék; d) hogy ezen 16. §. eltöröltessék.
17. §. Az egyesület czélja ujabb tanácskozás és határozat tárgya a közgyülésen sem lehet, hanem az állandóan megtartandó.
5. Fejezet. A választmány.
18. §. A választmány 3 évre választott 40 tagból áll, kiknek választásánál a műiparos osztályra különös tekintet leend, tagjai továbbá a választmánynak az egyesületi tisztviselők is, kivevén a kép- és ügyviselőket.
19. §. A választmányban minden tag egyenlő szavazattal bir, a jelenlevők átalános többsége határoz, ha azonban a választmánynak mint egésznek feloszlásáról volna szó, öszves megegyezés kivántatik. Hogy határozat hozathassék 7 tagnak jelenléte szükséges.
20. §. Az egyesület ügyeinek folytonos intézésével az elnök és a választmány többi tagjai vannak megbizva.
21. §. A 2. §-ban megállapitott eszközök legczélszerübb használatáról a választmány gondoskodik.
22. §. A pénztári kezelést rendezi, a számadásokat az ezekről, meg a pénztárról, meg a könyvek viteléről a pénztári választmány által tett jelentéseket, valamint a saját munkálatiról évenkint teendő tudósitást a közügyelésnek beadja.
23. §. A rendes, valamint a szükség esetében rendkivüli közgyüléseket is a választmány hivja öszve, s hirlapok által kihirdeti.
24. §. A választmány által saját kebléből választatnak az igazgatók, általa neveztetnek ki a kép- és ügyviselők, az időközben meghalt, vagy leköszönt tisztviselők helyett ideiglen, általa rendeltetnek a jövő közgyülésig helyettesek.
25. §. Minden tagja a választmánynak megtekintheti a pénztár állapotát, s a könyvek vitelét, s kivánhatja azoknak választmányilag rendelendő megvizsgáltatását.
6. Fejezet. Elnök és az igazgatók.
26. §. Az egyesületi elnök három évre választatik.
27. §. A közgyülésen elnököl, a választmányi ülésekben pedig elnökölhet, mellynek munkálatiról egyébiránt, ha bensök személyesen részt nem veszen, folytonosan értesitetik.
98028. §. Nála fog állanit használatul az egyesület nagyobb pecsétje.
29. §. A választmányi igazgató és aligazgató szinte 3 évre választatnak.
30. §. Ők a választmányi üléseknek az elnök távollétében rendes elnökeik.
31. §. A szavazatok egyenlősége esetében az elnöklő szava határoz.
32. §. Az igazgatók kötelessége gyakrabban megvizsgálni a pénztárt, s arról irott jelentést tenni a választmánynak.
7. Fejezet. Jegyző.
33. §. A jegyző 6 évre választatik.
34. §. Ő vezeti a közgyülések, valamint az igazgató és alválasztmányok jegyzőkönyveit, mellyek miután hitelesitettek, s letisztáztattak, az ülési elnök és a jegyző által aláirandók.
35. §. Az egyesület minden irományait ő szerkeszti, a levelezéseket, tudósitásokat és hirdetményeket saját nevében ő teszi, ha csak a gyülések máskép nem határoznak.
36. §. Az egyesület irományaira, jegyzőkönyveire, okleveleire, s könyvtárára ő ügyel.
37. §. Nála áll az egyesület kisebb pecsétje.
38. §. A jegyző fizetést huz.
8. Fejezet. Pénztárnok.
39. §. A pénztárnok szinte 6 évre választatik és fizetést húz.
40. §. A pénztárnok eszközli és kezeli az egyesület bevételeit és kiadásait, a meghatározott módszerint: ő szerkeszti a számadásokat, s tartja a tagok névsorát világos tudomásban.
41.§. A pénztárnok ovadékot kötelez, vagy kezest állit.
9. Fejezet. Ügyész.
42. §. Az ügyész 3 évre választatik.
43. §. Az egyesület minden ügyeit gondviseli.
44. §. A közgyülések, vagy választmány által minden a magány jog körében történendő intézkedésekről előlegesen véleményez.
45. §. A jegyző akadályoztatása esetében ennek helyettesse.
10. Fejezet. Oktatók.
46. §. Oktatók az igazgató választmány által választatnak.
47. §. Előadásaik tervezete az igazgató választmány elébe terjesztetik helybenhagyás végett.
48. Az oktatók fizetést hoznak.
11. Fejezet. Kép- és ügyviselők.
49. §. Az egyesület vidéki teendőinek u. m. az aláirási ivek köröztetésének, a pénzek beszedésének, s átalában a végzések vidékeni végrehajtásának eszközlésére az ország minden megyéiben és népesebb városaiban lelkes honfiak fognak egyesületi kép- és ügyviselőkül az igazgató választmány által megkéretni és kineveztetni.
12. Fejezet, Pénztári választmány.
50. §. A pénztári kezelés s a pénztári könyvek vitele fölött folytonosan őrködik.
98151. §. A pénztárt megvizsgálja.
52. §. A számadásokat az igazgató választmány és a pénztárnok tekintetében ellenőrzőleg birálja.
13. Fejezet. Fiókegyesületek.
53. §. Az igazgató választmány minden iparkodással azon lesz, hogy az ország minden népesebb királyi és mezővárosaiban fiókegyesületek létesüljenek.
56. §. Az iparegyesület minden nyomtatványaiból egy ingyen-példányt küld a fiókegyesületnek, azokat az ujabb találmányokkal és szerszámokkal megismerteti s velök levelezésben áll.
57. §. Minden fiókegyesülettől megkivántatik, hogy az Iparegyesületnél egy örökös részvényt, s annak tőkéjét az anya-egyesület pénztárába befizesse, a vidéken, vagy legalább helyben az egyesületi képviselőséget elvállalja.
58. §. Az egyesület a fiókegyesületek munkálkodásait is megismerteti a közönséggel.
14. Fejezet. Szakosztályok.
59. §. A szakosztályok rendezése, tagjainak választása az igazgató választmány köréhez tartozik.
