Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. A Sopronyban alakult műtani szakosztály jegyzőkönyvének folytatása.
Az iparműtani szakosztálynak aug. 13-kán folytatólag tartatott szakülésében.
10. A tegnapi jegyzőkönyv hitelesitetett.
11. Elnök ur meleg hazafiui érzettel üdvözlé a tegnapi, 4-dik számu határozat következtében, szép számmal egybegyült helybeli gyárnokokat és iparosokat, őket egyszersmind a közremunkálásra fölhivá.
12. Elnök ur az iparegyesülettől nyert utasitása következtében inditványozá, miszerint a T. V. gyülhelyén és környékén divatozó polgári, gyári és mezőgazdasági épületek terv-rajzai a szokásos helyiratokhoz, mint kiegészitő és nevezetes tárgyak kapcsoltassanak.
Ez inditványt a szakosztály a nagygyülésnek pártolólag terjesztendi elő, Majer Istvánnak azon módositásával, miszerint nagygyülési határozatnál fogva nemes Soprony város tanácsa megkerestetnék, hogy rajziskolamesterét a népi épitészetnek tanitására, vagy is a közönséges alsóbb rendü lakoknak is tüz-viz-mentes és egészséges tervezésének tanitására tovább is buzditsa, s ezt azon indokból teszi a szakosztály, miután tapasztalá, hogy rajziskoláinkban átalában, legkivált diszépitmények tervezésére forditatik gond, s a legnagyobb néposztályra e tekintetben kevés a figyelem.
* * *
Választmányunk, inditványának e módositását szivesen elfogadta. Sőt értesitetvén Glembay Károly rajzoktató ur által az iránt, hogy az egyesület rajztanodájában az épitészet ez ágára különös figyelem forditatik, sőt e részben egész 1315tervezetek készitettek is. Választmányunk intézkedéseket tőn, hogy rajztanodánknak e részbeli munkálatai az épitészi szakosztály által megvizsgáltassanak, megbiráltassanak azon tekintetből, ha valjon a tervezetek hazánk climaticus és az épitkezéshez szükséges nyers anyagzatok tekintetében vett viszonyaihoz képest valóban megfelelnek-e a czélnak? – E birálat nyomán véleményt kivánt a választmány, hogy ezen tervezeteknek, vagy ha ezek még nem itéltethetnének teljesen czélszerüknek, más az épitészi szakosztály utmutatása szerint készitendőknek, a nép között elterjedést, elfogadtatást s használatba vételt miképen lehetne szerzeni. – A választmány e tekintetből el van határozva, a czélszerüeknek találandó terv-rajzolatokat s épitési utasitásokat az egyesület költségén kinyomatni s terjesztésök iránt lehetőleg intézkedni.
Csanády, jegyző.
* * *
13. E város műiparosainak közszemlére kitett és épületes tökéllyel rendezett iparmükiállitását szemügyre veendő és összeirandó, egyszersmind megbirálandó választmány igényeltetvén.
Azt a szakosztály Balogh Pál ur elnöklete alatt és Virnau János tollvezetése mellett Vahot Imre, Majer István, Kronperger Antal, Schmid Ferdinánd, Moser Sándor szaktagokból és Tibolt Károly, Hófer Péter, Handorffer Ignácz, Jautz, Nehrer Ferd., Cavallár Antal, Rupprecht János, Hauer Samu, Guggenberger Pál, Klenner József, Bayer Sebestyén, Töppler Károl, Jentsch Ferdinánd, Kern András, Trietremmel András, Valentin Leopold, Schmidt Károly, Tchürrtz kekelbeli, főleg iparos urak kiküldésével teljesité, olly utasitást tüzvén ki miszerint a gazdasági szakosztály küldöttjeivel egyetértve, munkálkodásukat holnap reggel 6 órakor megkezdjék, jelentésüket pedig annak idejében a szakosztálynak bemutassák.
14. Kiss Károly ur lelkes szózatot intézett a jelen volt, többnyire német ajku iparosokhoz, miszerint az iparegyesület példájára a mesterinasok magyaritását szivökre vevén, azokat magyar nyelvre tanitatni ügyekezzenek, Kronperger Antalt, az iparegyesület magyar nyelv tanarát ajánlván utasitást adandó tanácsnokul.
A szakosztály nemzetiség tekintetéből magáévá karolván az inditványt, azt a jelenvolt iparosoknak hazafiui szeretettel szivökre kötni igyekezett.
15. Ezekután Majer István, esztergami áldozó pap és képezdei tanár „a rézmetszészetnek műtana” czimü értekezését olvasta fel, és gyakorlatilag értelmezte.
A szakosztály élénk részvéttel hallgatta végig ezen érdekes értekezést, s azt, mint ügyavatottsággal irt és magyar irodalmunkban hiányt pótló dolgozatot a nagygyülésnek ajánltatni határozta, hogy a társulat munkálataiban egész terjedelemben kinyomattassék.
16. Fischer Móricz, a Veszprém vármegyében fenlevő és az iparegyesület által már nagy arany érdem-pénzzel is kitüntetett herendi porczellán-gyár tulajdonosa, előmutatott Soprony városa közelében fekvő Bánfalva (Wandorf) erdejében találtató tiszta kovagot, melly nyers terményt porczellán-gyártáshoz használ, s ebből készült, csinos porczellán-műveket is felmutatott, de mindazonáltal bevallja, hogy a csehországi kovag és mezei pát jelesebb és mellőzhetlen; ugyan azért fölkéri a szakosztályt, miután honi tiszta pátnak hiányában porczellán és kőedény gyáraink külföldhöz fordulni kénytelenek 1316lennének, a szakosztály eszközlené ki, hogy a T. nagygyülése a szakférfiakat fölhini, sőt pályadijjal is ösztönözni méltóztassék, illy tiszta mezei pátnak kikutatására. –
A szakosztály Fischer ur ipar-szorgalmát méltányolván, inditványát a nagygyülés eleibe terjeszteni határozta, s ezennel a szakosztály a nagygyülést fölkéri, miszerint ezen inditvány sikeres eredményére intézkedéseket tenni méltóztassék.
* * *
Választmányunk e tekintetben, ügybarátink közremunkálásával, igyekezendik saját részéről is minden lehetőt eszközlésbe venni, – s minden beküldendő pátot szakférfiak által fog megvizsgáltatni.
Csanády, jegyző.
* * *
17. Az iparműtani szakosztálynak aug. 14-ki ülésében, a tengnapi jegyzőkönyv hitelesitetett.
Az iparműtani szakosztály aug. 16-ki ülésében
18. Moser Sándor a már előbb német nyelven felolvasott illy czimü értekezést: „Egy kerék állitó gépnek (Bremswerk) leirása, mellyel a vasuti kocsi-vonal rögtön és veszélytelenül megállítható, a mellynek haszna a tüzanyag megkimélése, és a netaláni veszedelem ellen óvás” bővebben magyarázta.
Moser ur szorgalma dicsérettel fogadtatott, s miután kivánatosnak találtatnék, hogy Moser ur találmányát mintában is felmutassa és kisérletekkel bebizonyitsa, azt értekező ur megigérvén, egyszersmind ajánlkozott, hogy tervét az iparegyesületnek beküldendi.
19. Jövő évre szakülési megvitatásokra kérdések ajánltatván: – közülök a szakosztály részéről ezek tüzetnek ki:
1) Mikép lehetne honszerte fiók iparegyesületeket alkotni s azokat a pesti anya-intézettel kapcsolatba hozni?
2) Czélirányosak-e a vidéki iparműkiállitások, s ha igen, mikép rendezendők?
3) Mellyek a kézműtani magyar könyvek, s ezek közül, mellyik legalkalmatosabb real-tanodák használatára?
4) A magyar réz igen alkalmatos levén rézmetszészethez, fejtetnék meg: tanácsos-e s mikép a rézlap-hengerelést, kovácsolást és sikárlást réz-hámoroknál kezelni, s ekkint sikárlt vagy is sima rézlapokkal üzletet tennünk?
5) A berkenyefa fametszészetnél legjobbnak mutatkozván, ennek szép kelete a divatra kapott fametszések által biztositatik, épen azért érdekes tudni, tenyésztetik-e hazának valamelly vidékén nagyobb mennyiségben, s ha nem, mikép kelljen azt szaporitani?
Az iparműtani szakosztály aug. 17-kén tartott szakülésében.
20. A tegnapi jegyzőkönyv hitelesitetett.
21. Jegyzőkönyvünk 13-ik száma alatt Balogh Pál ur vezérlete mellett kiküldött választmány a kebelbeli iparmükiállitás megvizsgálásáról szóló jegyzékét bemutatja, abban érdemszerinti birálatját foglalván, egyszersmind azon jelentését, hogy a nemes város ezen jegyzék nyomán iparosainak nagyobb serkentésére jutalom-dijul érdem-pénzeket is osztani szándékozik.
A szakosztály örvendetes tudomásul vette Soprony város iparosainak dicséretes szorgalmát, s e részben honi iparunk emelkedésének ujabb bizonyitványa fetmerülvén a nevezett 1317iparmükiállitási jegyzéket egész kiterjedésében a társulat munkálataiba foglaltatni vélé. – A jutalmazásokra vonatkozólag még is ekkint vélekedik a szakosztály, hogy felszólitandó lenne az országos iparegyesület, miszerint gondoskodjék hasonló vidéki megjutalmaztatásuk minőségéről, nevezetesen a jutalmazások mikint történhetnének meg, hogy azok még is az országos iparmükiállitási jutalmazásokra semmi káros befolyással ne legyenek.
* * *
Választmányunk, noha e részben már a sopronyi iparműkiállitást rendezett bizottmányhoz intézett egy kérelmet, még is, mivel az előre történt megállapodások miatt, ez inditvány tekintetbe nem jöhetett: jövőre magánál a M. OO. és T. V. gyülekezeténél teend ez iránt kellő lépéseket, miknek javaslatba tétele egy külön bizottmánytól váratik.
Egyébiránt, tudomásra levén, hogy e gyülekezetnek jövő 1848-ban helye Pest leend: választmányunk az imént emlitett bizottmány által az iránt véleményt készittet, hogy mit kelljen az egyesület részéről a hazai iparosság érdekében eszközlésbe venni akkoron.
Csanády, jegyző.
* * *
22. Legvégül a jegyzőkönyv hitelesitetett.
Majer István,
az iparműtani szakosztály jegyzője.
az iparműtani szakosztály jegyzője.
A pestbudai hangász-egyesület részéről. 1836-ik évben keletkezett ezen társulat a végre, hogy a zenészetnek valódi ismeretét s tökélyes gyakorlatát előmozditsa, s igy a hangmüvészet tisztább gyönyöreit élvező érzelemnek magosabb kifejlődését és kiképződését terjessze. E kitüzött czélnak könnyebb elérése végett, nagy, remek hangmüvek méltó előadására legnagyobb szorgalmat forditott, hogy igy a zenészetben jobb izlést terjeszszen, és azt mind inkább finomitsa s nemesitse. Keletkeztekor ezen egylet hihetőleg ujdonság-ösztön tekintetéből meglehetős részvétre szerencsés vala találni, s tagjainak száma nem volt csekély. De valamint átalában a pártoló hajlamok idő haladtával lassanként lankadni szoktak, ugy ezen müvészet ápolása tekintetében is, különféle tett próbatételek daczára is akkép csökkent, hogy több évi tapasztalás által okulva, jelenleg f. évi junius 10-én tartott közgyülése alkalmával azon határozat hozatott, miszerint jövendőben semmi előfizetési, hanem csupán csak két fizetés melletti hangversenyt, ugymint karácson- és virág vasárnapokra eső norma-napokon, a többi hangversenyeket pedig, csak kedvező körülményekhez képest fogja tarthatni. Hogy pedig az egylet fenntartására szükséges költségek fedeztethessenek, a gyámolitó tagok évenkinti részvénydija 2 pftra, a müködő tagoké pedig 1 pftra határoztatott, olly móddal: hogy ezen tagok az egylet által adandó hangversenyekbe szabad, bejárással, és minden az alapszabályokban biztositott jogokkal birjanak. – Tisztelettel felszólittatnak tehát minden műbarátok és zenekedvelők, miszerint ezen egyletet részvéteikkel és 2 pfti részvény-dij hozzájárultokkal kegyesen elősegiteni s fentartani, annál is inkább sziveskedjenek, minthogy ezen egyesület
a) A 11 éveken át gyümölcsöző munkálkodásán kivül, már is a kormánya alatti nyilvános énekisolát létre hozta, melly a Pesten felállitandó nemzeti conservatorium létesülése alkalmával minden készlet, s az egylet működései által ekkorig körülbelől 20,000 pftra növekedett tökepénzével nemzet tulajdonává leend.
1318b) Minthogy továbbá a lefolyt egyesületi évek alatt részint több felőli szives adakozások, részint sajátjából tett szerzeményekből már is nem csekély jeles hangmüvekből álló műv- és könyvtárra, valamint egy kis tőkécskére tett szert, melly tárgyakat is szinte a nevezett conservatorium számára lesz megtartandó.
c) Minthogy az emlitett énekiskola kormányzása s kezelése ezen egylet műértő tagjaiból álló igazgató választmányra van bizva, ekkép az egyik intézet fenállása a másiktól föltételeztetik.
d) Minthogy ezen egyesület a nemzetiség igényeinek, jeles magyar szerzemények gondos előadása által is mindenkor tehetsége szerint megfelelni igyekezett: mindezekre nézve ezen egylet a közönség figyelmét nemcsak a két testvér városbani zenekedvelőknél, hanem az egész honban méltányosan megérdemleni és átalános részvétére jövendőre is számolhatni hiszi, miért is nemcsak az itt helybeli, hanem vidéken lakó testületek és műbarátok is, kik vagy mint gyámolitó, vagy mint működő tagok ezen egyletbe lépni, és e közügyet hozzájárultokkal gyámolitani kivánják, ezennel tisztelettel felszólittatnak, miszerint ezen egyesület fentartása végett, az évi 2 pfti részvénydijt, Treichlinger József, egyleti pénztárnoknál, ennek váczi és nagyhid-utcza szegleteni műkereskedésében, minél előbb letenni sziveskedjenek. –
Közli Ritter Sándor,
egyesületi titkár.
egyesületi titkár.
