Gy. Fejérvárról.
Gy. Fejérvárról.
Gy. Fejérvárról, oct. 26-ról, egy zalathnai menekvő levelét közli a K. Hiradó, melly szerint, oct. 22-kén a környékbeli falvak oláh lakosai követeket küldöttek Zalathnára, s Nemes nevű oláh származású kam. urad. számadónál gyülést tartottak, mellynek határozata szerint, Nemegyei bányaigazgatót küldöttség útján, egyéb feltételek közt arra is felszólították, hogy a zalathnai magyarság a fegyvert tegye le. Nemegyei e kivánatot határozottan visszaútasítá, s a nemzetőröket egybehíván, hathatós beszédet intézett hozzájok. Erre megnyitották a templom ajtait, hol egyik század fegyveresen őrködött, míg a másik családtagjait szállítá oda, mint védhelyre. Az egész éj szoros őrködés és minden pillanatban kitörő lárma közt telt. – Más nap (23-án) 9 órakor sok ezer oláh vette körül Zalathnát. Az értekezletek 12 óráig folytak. Egyik fél sem akart engedni. Többféle véleményzés után Angyal bányaülnök, azon védszert ajánlá, hogy a közpénztárakat adják át a románok főnökeinek, a magánosok pedig vagyonaikat román ismerőseikre bizván, vándoroljanak ki békésebb vidékekre. Az indítvány elfogadását a bekövetkezett zavar meggátoló. Néhány zalathnai nemzetőrre lövés történt, mire a zalathnaiak 200 lövéssel feleltek, de többnyire a levegőbe, ugy hogy csak néhány oláh esett el. Az oláhok rnegfutamlottak, de tiz percz alatt a város lángban állt. Mintegy 1200 magyar kifutott, de kiknek nagy része az oláhok által az úton részint elfogatott, részint meggyilkoltatott. Zalathna lefegyverkeztetett s magyar lakosai az oláhok dühének estek áldozatúl.
