Uj-Aradról, oct. 26-kán irják az Alf. Hirlapnak.
Uj-Aradról, oct. 26-kán irják az Alf. Hirlapnak.
A pécskai csata eredménye részünkről 2 halott, 4–5 sebesűlt, mind gyalog; az ellenség közől – uhlán és rukavinagyalogok – az erdőben találtak egy helyütt 17 embert, néhány lovat, másutt 2 embert, 1 lovat, egy főhadnagyot sebesülve vittek el, s olly sebesen hátráltak, hogy az ágyúdugaszt és fedelet is a mieinknek hagyták. Nyomnunk kelletvén az ellenséget, estig átszálltunk a Maroson mintegy 3000-en, 2000-en pedig hajnalban; másnap egy ellenséges oláh falun, Perlakon mentünk keresztül, melly falunak gazlelkű biráját, két ráczczal és egy némettel előőreink tegnap, ló, szekér és több fegyverrel elfogván, agyonlőtték. Innen tovább egy oláh kolostort értünk, hol a kertek közt, az oldalpartról kezdtek lövöldözni, erre Máriássy őrnagy rögtön odahúzott egy ágyút, czélba veteti a paplakot, egy szakasz gyalogot beküld szétnézni: ha bent van-e az ellenség – mert itt mindig tanyáztak az uhlánok. Embereinket Máriássy nem győzvén kivárni, bemegy egy szúronyos puskával: hát a legények nagyobb részint a pinczében voltak, vagy két hordónak fenekét beütvén, sapkával s kalappal nyakalták a bort; némellyek ezüst eszközöket, pipákat stb. raktak zsebre. A papok közől csak 4 volt otthon, a többi elugrott. Embereink közől az okosabbak a levéltárt kezdték kutatni, hol csakugyan érdekes irományokat kaptak, a többek közt egyet, még 1844-ről, a bécsi camarillától, mellyben már ezen most kiütött dolgok a nemzet elnyomására elkezdettek. A levél ki fog nyomatni. E közben nagy ágyúzás hallatszott Arad felől, más nap tudtuk meg, hogy a kisfaludai győztes debreczeniek mennykövei hullottak. Elindúlván a kolostortól, Szederlak nevű faluban háltunk, Aradtól félórányira, lovaink nyeregben, künt az utczán, mi pedig a fejöknél és csak ülve szundikáltunk. Innen ekkor éjjeli 2 órakor Máriássy 600 fegyveres emberrel megindúlt Uj-Aradra, de mire bement, már elnyargaltak az uhlánusok, s így ellenállás nélkül elfoglalta Uj-Aradot, s azóta itt vagyunk.
