Lippa, oct. 28.
Lippa, oct. 28.
Ma nagy napunk volt – igy ír az Alf. H. – Tóth Mihály, derék tábori lelkészünk, beszélt hozzánk. Nem akarom leirni nyelvének hatalmát: elég az hozzá, hogy az engelsbrunni vitézek szemeiből könyek csorogtak. Beszédében elesett testvéreinket is megemlíté, meg hazánk veszélyes állapotát s teendőinket; „Semmi béke – ugy mond – inkább, mint gyalázatos béke; semmi élet inkább, mint gyalázatos élet!” És a vallás ihletett emberének igaza van: ugy érez, ugy gondolkodik minden becsületes magyar. A meleg szavak a szívekbc hatottak, a szónokkal együtt sirattuk testvéreinket, karjával emelkedtek karjaink, ő mi bennünk és mi ő benne beszéltünk, erő szállt karunkba és szívünkbe, s most nyugodtan várjuk a következőket.
Oct. 29. Hír szerint, 800 rukavina, 200 dsidás 3 ágyúval s tömérdek fölzaklatott oláhokkal készülnek ránk törni: azonban mi nem félünk; mióta Engelsbrunnál harczoltunk, a veres pántlikának már csak látása is félelmetes, tüzéreink oda lőnek a hová kell, s mi győzünk, nekünk győznünk kell. A derék Zurics a napokban már meglehetős erősséggé alakítja Lippát. Naponként sánczot ásunk, s torlaszokat építünk. A debreczeniek valódi torlaszművészek. A vidék oláh ajkú lakosai újonczaikat beküldték Temesvárra, kiket a parancsnok olly utasítással küldött vissza, hogy mind azokat, kik nekik Magyarországról beszélnek, verjék agyon; papjaikat, jegyzőiket, ha azok valamit hirdetnek, kössék meg, s vigyék be a várba; ezenkivűl kieresztette a rácz foglyokat, és ezen lánczaikról eleresztett ebek felzaklaták a szegény nyugodt népet; és e nép most elhagyja hajlékát és vándorol, mint a vadállat, nem tudva, mit és miért cselekszik. Ezek a gazemberek azt adták szájukba: hogy a király által adott szabadságot most a magyarok vissza akarják venni, kiket azért le kell gyilkolni. Legközelebb Világos volt a csatahely, hol több ezer oláh egybegyülvén, az ott levő magyarokat megtámadták. Aradról jött Gál őrnagy ellenők, s az első vak lövésre a tömeg nem hátrálván, emberei és ágyúja olly iszonyú pusztítást tettek, hogy közel 300 oláh maradt a téren. – Leiningen, Blomberg, Piret mind Temesváron vannak. Hány éven át hizlaltuk e gazokat, s most hála fejében ellenünk emelnek irtó kart! – A debreczeniek becsülete e vidéken felette nagy. Bámulja mindenki azon romlatlan erőteljes népet, de bámulja főleg azon meglepő katonai ügyességet, mellyet meglett koruk daczára olly rövid idő alatt szereztek.
