TÁBORI HÍREK.
TÁBORI HÍREK.
A honvédelmi bizottmány elnöke magasztos örömmel bocsátja köztudomásra seregeink bámulatos vitézségének egyes tényeit, mellyeket a feldunai hadsereg vezérének segédétől, mint erre hivatalosan megbizottól, épen most vett kezeihez.
Olly tényeket fog ezek között olvasni a közönség, minők a világ hadi történetében csak igen gyéren, s mint világszerte bámúlt ritkaságok jelennek meg.
Nem, e nemzet igazságos ügyében nem veszíthet, szabadsága el nem nyomathatik, midőn az örök gondviselés illyen hősökkel áldotta meg.
Nem, e nép nem lesz, nem lehet olly gyáva, nem lehet olly háládatlan, szabadságért küzdő hősei iránt, hogy minden erejét meg ne feszítse, segíteni a nemzeti szabadságharcz oroszlánait a dicsőséges küzdelemben, mellyet a népért vínak, s mellyről a magyar névre a halhatatlan dicsőség uj fénye sugárzik alá.
A vett tudósítás ekként következik:
A feldunai hadsereg fővezérsége meg fogja tenni a f. hó 16. óta történtekről a részletes és kiegészítő jelentést.
Egyelőre néhány előleges adatok.
16-án egy gyalog z. alj – Inczédinek 14. sz. honvédei – az ellenségnek egy z. alj közeledő lovasságát irtóztató kiáltás közt szuronynyal rohanták meg, és megszalasztották.*
Ez csaknem hallatlan bátorság. Illy tettet csak Desaix vitt véghez Aegyptusban a pyramisoknál, mellyekre Napoleon azon szavakkal mutatott: Katonák! 40 század néz alá reátok! – Kossuth Lajos.
Egy z. alj huszár, a 10-ik ezredből, Kypke őrnagy alatt, körűlkerítve keresztűlvágta magát, egy egész dragonyos ezreden.*
Ehhez hasonló tényt a magyar historián kivűl alig ismerünk. K. L.
Kmeti őrnagy 23-ik honv. z.aljjal az ellenség 10,000-nyi gyalogságának visszaverését merénylette megkisérteni.
Egy Vilmoshuszár közvitéz egy ellenséges tisztet fogott. A fiatal legényke pardont kért, és a magyar közvitéz azt mondta neki jó németséggel: Eredj pokolba te gyáva, nekünk úgy sem árthatsz.*
Óhajtom, hogy kitudassék ezen vitéz huszár neve. K. L.
Kazimirnál, Pöltenberg őrnagy Sándor huszár osztálya körűlkeríttetve iszonyú káromlások közt vágta magát keresztűl. Mondják, Pöltenberg nagyon haragos volt. Minden tiszteivel együtt elől vágtatott.* Máskor alig ejt egy két szót magyarúl, most azonban káromkodott, mint a kurucz, és rohant előre mint az oroszlán, halált szórva rettenthetlen karjával maga körűl.
Igy igy „En avantles epaulettes” ezzel győztek Napoleon alatt a francziák. K. L.
Türk főhadnagy a volt nádor huszároktól Sopronban hét huszárral és tiz lovas nemzetőrrel egy zászlóalj chevaux legerst rohant meg és fél óráig feltartóztatta az ellenséget; egy tisztet személyes küzködésben levágott, huszárai négy lovat zsákmányoltak el.
A mi következik, nagyszerű.
Nagy-Szombatban a nádast dandár Guyon ezredes, Pusztelnik vezérkari őrnagy és Mak tüzérőrnagy alatt 1700 emberünk 15000 ellenség ellen szuronyviadalban szemtől szembe, mell mell iránt öt egész óra hosszat tartotta magát.
Elesett közel fele, a többi keresztűl vágta magát.
Az Erneszt zászlóaljnak zászlóőrző százada ott fekszik lobogója mellett, melly csak a század utósó emberével tudott elesni.*
A haza leborúl szent emléktek előtt, dicső vitézek! Kiontott szent véretek az enyészet átka gyanánt hulland vissza az igazságos egekről, az ollmützi camarilla népgyilkos fejére; mellyeknek legjobbika sem ér föl egy cseppel a ti kiontott véretekből. Társaitok, s az egész nemzet meg fogja boszúlni halálotokat. Hiszen még van isten az egekben, s kell, hogy elkövetkezzék a támadásnak hajnala.
A nemzet imádkozzék emlékezetetökért.
A fővezér keresse össze neveiteket, s a földön, mellyet véretekkel megszenteltetek, egy negyszerű nemzeti emléknek kell emelkedni. Addig némuljon el az öröm minden magyar ajakról, mig Nagyszombat szent földét a gaz ellenség körmei közől ki nem ragadtuk, s boszút nem állánk gyilkosain.
Ha kinek az elestek közől családja van, jelentse magát a kormánynál, ők a nemzet fogadott gyermekeivé lesznek. K. L.
18-kán Mosonynál az ellenség csatarendben előnyomult, és ágyú-párbeszédet kezdett velünk. Azonban pecsovics létére igen fontolva haladván előre: hogy közelebbről jobban megérthessük egymást, Görgei, huszár őrnagy, dandárnok, parancsot kapott két zászlóalj Vilmos huszárral az ellenség jobb szárnyát egy dragonyos és egy chevanx legers ezredet, katonásan mondva, megatakirozni.
Meg is tette egy zászlóaljjal, a másikat tartaléknak háta megett felállitván.
A mint Vilmos huszárjaival a másod rendből, hol elébb állott, előre vágtatott, társai mellett el, az egész sereg szilaj éljenei közben: az ellenség rögtön felhagyott az ágyúzással, összeszedte ágyúit, hátat fordított és eltünt a láthatárról. Huszárjaink csak holtait és sebesülteit találták a csatatéren.
16 huszár elől, kik a mosonyi boglyák felgyújtásával foglalkozva, nagy részt lóról leszálltak volt, egy osztály dragonyos vágtatva futamodott meg.
Az ellenség számos, de gyáva, mert rosz ügyért küzd, zsarnok parancs viszi őt a tűzbe, sem szent lelkesedés, mi nem vagyunk olly számosak, hanem bátrak; mi a hazáért, a szabadságért küzdünk. – Közli a fővezéri-segéd jelentéséből Pest, decemb. 22. 1848. A honvédelmi bizottmány elnöke.
