Földi János
Földi János
Földi Jánost tartja az irodalomtörténet a debreceni kör vezérének, ámbár »debreceni kör«-ön még annyira sem szabad irodalmi társaságot értenünk, mint a milyen volt a Bessenyei írói szövetkezete 1770 és 1780 között Bécsben, avagy a Kazinczyé 1790 körül Kassán. A vezéri címet mégis méltán viseli Földi, nemcsak azért, mert Debrecen összes irodalmi férfiainak fölibe emeli őt széleskörű képzettsége, a tudomány és költészet iránt egyaránt tanusított buzgó érdeklődése, főkép pedig jó ízlése és magasabb szempontokból kiinduló itélő tehetsége, hanem mert némely nyelvészeti, költészeti és tudományos kérdésekben az ország minden írójának előtte járt.
FÖLDI JÁNOS mai napig sem találta meg azt a búvárt, a ki rövid, de szomorú életének érdekes adatait összeállította volna, sem azt az irodalomtörténetírót, a ki több irányú munkásságát teljes jelentőségében méltányolta volna. Nagy-Szalonta szülötte, mint Arany János, a kivel majdnem egyforma gyermek- és ifjúkort él. Születése után (1755 dec.21.) néhány nappal elveszti édes anyját és midőn atyja halála után teljesen idegen kézre kerűl, nagy szegénységben és keserűségben tölti el gyermekkorát. A szalontai elemi és algimnáziumi osztályokat, éppen úgy mint Arany, ő is csak »csodagyerek«-kép végezheti el, és már meglett ifjú, midőn bejuthat a debreceni kollégiumba. Itteni pályáját kétszer is megszakítja a szegénység, és ő is, mint Arany, egyik évben faluhelyen rektorkodni kénytelen, hogy a másik esztendőt tanúlmányainak szentelhesse. Közel jár a harminchoz, midőn sikerűl szíve vágyát elérni és a pesti egyetemen az orvosi szakra beiratkozni. Alig nyeri meg diplomáját, Szathmár választja meg orvosának, majd 1791-ben a Hajdú-kerülenek lesz fizikusa, a mely tisztségében tíz évet töltött, midőn buzgó orvosi és tudományos munkásságának közepette elhal (1801. ápr. 6.)
