Infláció
Infláció
A fejfett tőkés országokban a gazdaság 1988-ban bekövetkezett élénkülése ellenére a fogyasztói árak átlagos emelkedése az 1987. évi 2,7% után is csak 3,2%-os volt. Bár a nominálbérek néhány országban gyorsabban emelkedtek, ezt jórészt ellensúlyozta a munkatermelékenység erőteljes javulása. A feldolgozóiparban az egységnyi termelésre jutó bérköltség gyakorlatilag változatlan volt 1987-ben és 1988-ban is, az előző 2 évben pedig csak 2% körüli mértékben nőtt. (Összehasonlításképpen: a 70-es években átlagosan 7,6%-kal emelkedett évente.) A nominálbérek szerény emelkedése a viszonylag alacsony inflációs várakozásoknak tulajdonítható, amit kétségkívül előnyösen befolyásolt még az energiaárak gyengesége és a monetáris irányítás antiinflációs intézkedése is.
A nyersanyagárak alakulása is inflációcsillapító hatással volt a fejlett tőkés országokban a legutóbbi években, mivel a kőolaj olcsósága több mint ellentételezte számos más nyersanyag drágulását. A felhasználás növekedése ellenére az olaj dollárára több mint 20%-ot vesztett értékéből 1988-ban, reálértéken csupán 2-szerese volt az 1972-es szintnek.
A fejlődő országok csoportjában az infláció jelentősen megugrott 1988-ban (az összevont átlagban elsősorban néhány rendkívül magas inflációjú ország – Argentína, Brazília – súlya tükröződik). Tetemes volt a drágulás Törökországban is, valamint Lengyelországban és Kínában, ahol a liberalizált árak a sokáig elfojtott keresletre reagáltak.
A legfontosabb valuták árfolyamának stabilizálására tett lépések 1988-ban sokkal eredményesebbek voltak, mint a korábbi években. Az árfolyamok kiegyensúlyozását több alkalommal is piaci intervenció révén érték el. Emellett a devizapiacok ítélete is kedvezően változott a dollár javára, a különféle valuták kamatlábkülönbségei csökkentek. Az ún. tőkemérlegben érzékletesen megmutatkozik a magánkeresletnek a dollár irányába történt eltolódása.
A fejlődő országok valutáinak árfolyama is általában kedvezően alakult 1988-ban. Az összehasonlítás azonban némiképp csalóka, tekintettet arra, hogy 1985–87 között valutáik reálértéke nagymértékben visszaesett. Mindamellett az árfolyamjavulás mögött kétségkívül fellelhető összesített külpiaci helyzetük jobbrafordulása 1988-ban, s ez a nem-olajexportőr országok legtöbbjénél kedvező cserearány-változást takar.
A nemzeti össztermék (GNP) évi növekedésének üteme, 1980–88 (%)
A fogyasztói árak alakulása, 1971–88 (évi %-os változás)
A fogyasztói árak emelkedésének évi üteme (%)
A fogyasztói árindex alakulása néhány országban (1980 = 100; A: minden cikkre; B: élelmiszerekre)
Az infláció mértéke néhány fejlett ipari országban (a fogyasztói árak évi átlagos %-os változása)
A munkanélküliség a fejlett tőkés országokban, a munkaképes korú lakosság %-ában, 1980–88
A nők munkanélkülisége a fejlett tőkés országokban
A 24 éven aluli fiatalok munkanélkülisége a fejlett tőkés országokban
