Atomfegyvermentes övezetek
Atomfegyvermentes övezetek
1967. február 14-én került fel Mexikóvárosban az első 14 aláírás a Tlatelolco-szerződésre, amely kitiltotta az atomfegyvereket Latin-Amerikából. A szerződés legfőbb rendelkezése az, hogy a részes államok nem birtokolhatnak atomfegyvereket, ilyenekkel nem végezhetnek kísérleteket, nem alkalmazhatnak, nem állíthatnak elő, nem halmozhatnak fel, nem raktározhatnak, nem állíthatnak rendszerbe nukleáris fegyvereket.
A szerződés regionálisan 1969. április 25-én lépett éeltbe. Második jegyzőkönyvében, amelyhez fokozatosan a NATO ésa Varsói Szerződés minden atomhatalma csatlakozott, az úgynevezett deklarált nukleáris hatalmak vállalták, hogy tiszteletben tartják Latin-Amerika atomfegyvermentes státusát, nem járulnak hozzá a szerződés megsértéséhez, nem alkalmaznak atomfegyvert a szerződés részeseivel szemben, nem fenyegetik őket ilyen fegyverek alkalmazásával.
1985. augusztus 6-án hagyta jóvá a Dél-csendes-óceáni Fórum nevű szervezet a Rarotonga-szerződést, amely 1986. december 11-i hatályba lépésével atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a dél-csendes-óceáni térséget.
1995. december 15-én a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulásának (ASEAN) bangkoki csúcsértekezletén minősítették atomfegyvermentes övezetté a társulás térségét. A vonatkozó szerződés, amelyhez Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Burma is csatlakozott, 1997. március 12-én lépett hatályba.
Az Afrikát atomfegyvermentes kontinenssé nyilvánító Pelindaba-szerződést 1996. április 11-én Kairóban ötven afrikai ország képviselői írták alá. A szerződés az aláíró államok fele ratifikációs okmányainak letétbe helyezése után lép érvénybe.
Pirityi Sándor
