Az Apaffyak czimerváltoztatása.
Az Apaffyak czimerváltoztatása.
(Egy czimerrajzzal).
Nem viszik ugyan előbbre a jelen sorok az Apaffyak ősi czimere kérdésének megoldását; megvilágitják azonban egyik mozzanatát azon izléstelen fejlődésnek, mely az Apaffy Mihály erdélyi fejedelem által használt pecsét czimerképén látható. A mellékelt rajz azon átmenetet illusztrálja, mely az Apaffy Ferencz által 1493-ban használt* és Apaffy Mihály erdélyi fejedelem czimerképes pecséte* közé esik, s a kétszáz éves időköznek majdnem közepéről, az 1561-ik évből való.
2 Turul, VIII. évf., 84. l.
3 Siebmacher, Wappenbuch, 4. Band, 15. Abtheilung
Heft 1-7. Tafel XII.
A mellékelt rajz kétségtelenül az Apaffyak czimerét ábrázolja s az egy részben megaranyozott nyelü ezüst kanálon van elhelyezve: a melynek a XVI. századbeli eredetéhez kétség nem férhet, s megfelel a kor jellegének a kanál és szárának diszes alakja, valamint a czimervésés finomsága, – egy és ugyanazon kéz munkája, a mely a czimer körül elszórtan az 1561-ik évét bevéste. Feltünőleg elüt ettől a későbbi időben, a czimerpajzs és az ezt körül övedző koszorú közé beütött L. P. betü, s még későbbi kontár kéz müve a czimerpajzs alatti durva vésetü kosár alak, s az azt környező 1644 évszám és az S. E. betü. Ezen kanál régi idők óta a gróf Zichy családnál őriztetik s jelenleg ifjabb Zichy Nándor gróf birtokában van Lángon, ki annak hü rajzát velünk közölni sziveskedett. Elég érdekesnek tartjuk ezen czimerképet arra, hogy az ismert Apaffy-czimerekkel összehasonlitva, észleleteinknek és az abból levont következtetések számára a Turul hasábjain egy kis helyet kérjünk.
Az itt közölt czimerkép ugyanaz, mint a melyet néhai Csergheő Géza «Az Apaffyak, Rédeyek és Wesselényiek legrégibb ismert czimerei» czimü értekezésében közölt.* A két czimerkép közötti különbség csak annyiból áll, hogy mig az 1493-ik évből származó pecsét-nyomaton a nyugvó nap sugarain a pallos harántosan jobbra, az itt közölt czimerképen a kelő nap sugarain a pallos harántosan balra irányul; s mig az előbbenin sisak nincs, ezen a pajzsot fedő sisak oromdisze van a tetejéből kinövő, jobbra és balra lefelé hajló szőlővessző levéllel és gerezddel.
1 Turul, VIII. k. 83-85. II.
Ha végig nézünk a XVI. században élt Apaffyak névsorán, azon meggyőződésre jutunk, hogy ezen czimert vagy Apaffy Farkasnak Sarmasághy Ilonától született fia, István, készitteté, a ki Báthory Kristófnak udvarmestere, Déva város kapitánya volt s 1584-ben meghalt,* vagy pedig III-ik Miklósnak Monostori Katától született fia, III. Gergely vésette, a ki Izabella királynénál és fiánál János Zsigmondnál főudvarmester volt és 1600-ban elhunyt.* A jelen czimer vésését nem rendelhette meg I. Mihály fiai közül egyik sem, mert ezek közül Ferenez, Zsigmond és Lénárd, valamint IV. Miklós fiai, I. György és László fiai: Ferencz, Gábor, Gáspár és Imre fiai mind korábban haltak el; V. Miklósnak fia pedig, II. György 1635-ben, 47 éves korában hunyt el, s igy születési éve 1588-ra esik, tehát 27 évvel később, mint a hogy ezen czimer készült.
2 Nagy Iván, Magyarország családai, I. k., 50-
51. 11.
3 U. ott.
Az, hogy itt a czimerkép elhelyezése ellenkező a Turul-ban* Csergheő Géza által közölt czimerrel, legkevésbbé sem meglepő, s annak természetes és egyedüli magyarázatát az adja meg, hogy mig a Turulban ismertetett czimer pecsétlenyomat után készült, az itt lerajzolt czimerkép, a vésnök előtt fekvő eredeti pecsétnyomóról vésetett ki, s csak igy történhetett meg, hogy a nap sugarai a czimerpajzs felső jobb szögletébe kerültek és az azon harántfekvő pallos balra irányul.
4 VIII. évf. 84. l.
Megállapithatni véljük ezekkel azon tényt is, hogy az Apaffyak családi czimerképe 1493-tól 1561-ig ugyanaz volt és használtatott is, mint hogy a jelen czimerkép vésete eredeti pecsétnyomó után készült; de már azon bővitéssel, hogy még az 1493. évi czimerpajzsot sisak nem födi, ezen már a csőrsisakon oromdisz van alkalmazva. Ebből kitünik az is, hogy a sisakot és oromdiszt az 1493–1561. évek időközében vették használatba a czimerpajzson, s bárha ez idő szerint ismeretlenek még az inditó okok, melyek ezt előidézték: további kutatások, vagy valamely szerencsés véletlen talán meghozzák ennek felderitését is.
A mi figyelmünket ezen czimerképnél különösen leköti és érdeklődésünket kiválóan felkölti, ez a czimerpajzsnak oromdisze, mely kezünkbe adja azon változás kulcsát, a mely az Apaffyak czimerképének további történetében a XVII. század második felében előfordult, s ennek megfejtése eddigelé csak föltevésen alapult; mig itt megtaláljuk a történeti bizonyosságot, mit e czimerpajzsnak oromdisze a czimerkép átváltozására nézve előnkbe tár.
Csergheő Géza érdemes heraldikusunk idézett értekezésében az Apaffyak czimeréről szóló közleményét igy fejezi be: «a sisak a nap sugaraiból képzödött». Ha Csergheő Géza kiváló heraldikusunk az Apaffyak itt közölt czimerképét ismerhette volna, bizonyára nem állitja vala, hogy itt a sisak a nap sugarából képződött; mert ezen czimerkép izléstelen átváltoztatásának tényét és keletkezését ott kereste és találta volna meg, a hol azt mi positiv kimutathatni véljük. Tény az t. i. hogy a napsugaras és harántosan fektetett pallos czimerképe, és a szőlő-leveles és gerezdes orom disz együtt és egyszerre megvolt 1561-ben az Apaffyak czimerében; tehát a későbbi a XVII. század második felében átváltozott czimerkép sisakja nem származhatott a napsugarakból, de az egész egyszerüen úgy történhetett, hogy a czimerpajzsot fedő sisakot a szőlő-leveles és gerezdes oromdissszel együtt a czimerpajzsról levették, s a harántfektetett pallost mint régi czimerük képét is megmenteni óhajtván, a sisakon háromszorosan keresztül szúrva, a czimerpajzs mezejében helyezték el, mi által a czimerpajzsot oromdiszes sisakjától megfosztották. Hogy ez az 1561–1661. évek között mikor s minő inditó okoknál fogva történt, azt ez idő szerint kikutatnunk nem lehetett.
MAJLÁTH BÉLA.
