XIII.Gyurka Demeter czimereslevele 1701-ből.
XIII.Gyurka Demeter czimereslevele 1701-ből.
Gyurka Demeter, abrudbányai lakos, a bányászat terén kifejtett nagy szorgalma és ügyességeért kapta Lipóttól 1701 február 22-én ezen czimeres nemeslevelet.
Az okmány nagy, diszes kiállitása pergamen lap. Függő pecsétje most hiányzik, de hogy ott volt, mutatják a megfelő helyen lévő lukak. A király neve aranynyal, czimeiből két sor vörös, a többi pedig fekete tintával van irva. Szövegében feltünik, hogy mig Lipót a régebbi okmányaiban Erdélyről és a kapcsolt részekről külön megemlékezik, itt csak Magyarországról és az örökös tartományokról szól.
E czimereslevél szövege megvan a királyi könyvekben.* A czimerleirás a következő:
Illésy-Pettkó: A királyi könyvek. 260. l.
«Scutum videlicet militare coelestini coloris erectum, in cujus campo rupes, et in illius radice homo quidam fossili instructus instrumento, exeunte quasi per halitum ex ore: IN SPE fodere visitur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus decenter redimitum, cui brachium humanum humero-tenus resectum rubro vestitu indutum manu corollam auream, cui lemma: LABORANDO INVENI inscriptum est, tenens, inniti conspicitur. A summitate vero seu cono galeć lacinić sive lemnisci, hinc 155rubri et candidi, illinc vero flavi et coerulei defluentes, marginem scuti ex utraque parte pulcherrime ambiunt et exornant.»
Úgy szép kiállitásánál fogva, mint costumetani szempontból megérdemli a czimer, hogy vele legalább röviden foglalkozzunk, habár Siebmacher gyüjteményében már megjelent.*
Az erdélyi részben 103. táblán.
A czimerkép nagysága 13:10,5 cm. Négyszögű arany keretben ovális zöldkoszorú egy benső kertet alkot. Fönt és a sarkokban elhelyezve öt aranykoronás kis czimert látunk: még pedig a főhelyen az osztrák, tőle jobbra a magyar; alul és fönt balra a három részre osztott erdélyi czimert. Az egész czimerkép damaszkolva van. A harmadik, legbenső halvány piros keret fölött a czimer jelszava: «LABORANDO INVENI» olvasható. A tárcsaalaku czimerpajzsban kék, damaszkolt alapon, alul zöld mezőben balra itt-ott aranyozott barnás sziklát látunk, mely előtt egy bányamunkás áll, a mint éppen felemelt csákányával a hegybe vágni készül. A bányász munkásruhában van: fekete csizma, fehér nadrág s fehér feltürt ujjú ingben, fején fekete csúcsos sapka, derekán pedig a szokásos bőrkötény. A szövegben emlitett: IN SPE nincs beirva. Az izléses nyitott sisak és arany korona fölött jobbra fordulva, a koronára könyökölve egy jobb kart látunk vörös ruhaujjban, mely kezében arany koszorút tart. A takarók jobbra: arany, kék; balra: ezüst és vörös.
A czimerek rajza teljesen kifogástalan, sőt határozottan igen ügyes kézre vallanak, kifogást csak a fölösleges sok keretelés ellen lehet emelni.
A czimerlevelet ki is hirdették 1702-ben Gyulafehérvárt a rendek országgyülésén, a mint azt a felhajtott részen rávezetett következő bizonyitvány tanusitja:
Prćsentes literć armales exhibitć et publicatć in generalibus comitiis, dominorum comitum, baronum, magnatum, generosorum, egregiorum et Nobilium universorum denique Statuum et Ordinum trium Nationum Regni Transsilvanić et partium Hungarić eidem annexarum ad diem 7 mum mensis Januarii anni prćsentis 1702 in Civitatem Albam Juliam indictis et celebratis per magistrum Franciscum Henter, sacratissimć cćsareć regiaćqtze maiestatis in Transsilvania protonotarium nemine contradicente extradatć mp.
A Gyurka családról sem Kővári sem Nagy Iván nem emlékezik meg. Ezen czimereslevél száma: 747. V. ö. Szádeczky i. h. 31. l.
