XII. Keöröséri Kölesséri Sámuel czimereslevele 1696-ból.
XII. Keöröséri Kölesséri Sámuel czimereslevele 1696-ból.
A Kölesséri család három czimereslevele között a legdiszesebb az a czimereslevél, melyet Lipót Bécsben, 1696 deczember 14-én irt alá és adott a harmadik Kölessérynek, az előbbi fiának, ki 1663-ban született, bölcseleti, theologiai és orvosdoktor volt. Nagyszebenben lakott, városi majd később tartományi orvos lett. Az oklevélben is különösen e nemü érdemei vannak kiemelve, melyeket a katonaság gyógyitásával szerzett magának. Irodalmi müködése is számottevő, de ezt az oklevél nem emliti.* A bevezetés kissé hosszadalmas, a kimerithetlen kutról való hasonlata pedig, valamint midőn a fejedelmi kegyeket az Isten jótékonyságával hozza párhuzamba, ha nem is valótlan, mindenesetre merész és izléstelen. A «benefaciendo non deficere» nem nagyon talál Lipót uralkodására.
V. ö. Trausch: Schriftsteller-Lexikon. II. 281–300. l. és Szinnyei i. m.
A czimereslevél Kölesséri Sámuelnek, feleségének Mederus Asnáthának és mostohafiának Mederus Sámuelnek szól. Czimerszerző régi nemességét megujitva, ősi czimerét kibőviti az uralkodó és neki a Keöröséri németül «von Kreissbach» előnevet adományozza.
A czimereslevél különben zöld bársonyba kötött nyolcz pergamen lapból áll, a 1b) lapon van a fényesen kiállitott czimer, a 2a) és b) oldal arabeszkekkel és czifrázatokkal úgy el van halmozva, hogy az maga több napi munkájába került a rajzolónak. A kiállitás valóban pazar s talán innen van a sok fölösleges nagybetü. A nevekben az ő betü: o fölébe helyezett kis e-vel van jelezve.
Lipót királynak nagy – 11 cm. – pecsétje piros, sárga, kék és fehér selyemzsinóron függ s fatokban piros viaszban mutatja a király országainak összes czimereit. Úgy a pecsét, mint az oklevél egészen jó állapotban van. A czimerleirás igy hangzik:
«Scutum videlicet militare erectum in quatuor partes divisum, in meditullio sui tamen, quoddam scutulum, cujus viridem campum rupes tricollis coronata occupat, continens. Cujus quadripartiti scuti, superiori dextrć et inferiori sinistrć transversis partium luteis fundis biceps aquila, in medietate divisa, cujus altera superne, altera vero medietas inferne, utrobique lauream frondem pede tenens naturali suo colore depicta cernitur. Superiori vero sinistrć, inferiori autem dextrć transversis partium rubris campis, prout inferiori unus, sic et superiori alter Pegasus, argenteo colore depictus, alter alteri per omnia similis ad prćscripti scutuli coronatum tricollem rupem celeri cursu facietenus tendens visitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem, craticulatam sive apertam, regio diademate gemmis et unionibus redimito griphum fusco colore erecto corpore et capite, exertaque lingua depictum, anterioribus autem pedibus, dextro videlicet annulum, sinistro vero tres sagittas pharetrć tenentem, proferente, ornatum. A summitate vero, seu cono galeć, a dextris, fulvis et nigris, a sinistris vero rubeis et candidis laciniis, seu lemniscis, in scuti extremitate se se placide diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.»
A czimerkép magassága 20, szélessége 16 cm. Széles aranykeret veszi körül, a hátteret oszlopcsarnok képezi, melyből azonban csak a kőkoczkás padló és az oszlopok alja látszik, a többit eltakarja az a nagy sötétzöld szinü kárpit, mely a czimer tulajdonképeni hátterét alkotja s mely fönt és oldalt vörös és arany rojttal diszes. Ennek alján van a négyszögletes pajzs, keresztvonalakkal négy részre osztva. A pajzs közepén egy kisebb pajzsot látunk, melynek zöld mezejében alul hármas sárga hegy van, a középső csúcson arany korona. A négy mező közül a jobb felső és a bal alsóban sárga 154alapon fekete kétfejü sasnak jobb, illetőleg bal fele látszik karmai között zöld ággal; a másik két mezőben a középső kis pajzs felé furdulva egy-egy ezüst, szárnyas pegasust látunk vörös alapon. A czimer fölött diszes nyitott ezüst sisak van elhelyezve a nézővel szemben, fölötte arany korona, efölött pedig ágaskodó sárgásszinü griff van ábrázolva növekvőben, nyitott szájjal és vörös nyelvvel, jobbjában gyürü, baljában három arany nyilvessző. A pegasus és a babérág Kölesséry irodalmi müködésére, a griff pedig, mely egyik lábában a pusztulás (nyil), a másikban a gyógyulás jelvényét tartja, valószinüleg orvosi tudományára vonatkozik. A foszlányok a czimerpajzs szineinek megfelelően jobbra: arany, visszája fekete; balra: ezüst, visszája vörös. A pajzs és a sisakdisz aránya. 5:7 cm.
Az egészet mintegy betetőzi a czimerkép tetején elhelyezett medaillon, melyben Lipót királynak igen szépen megrajzolt élethű miniatur arczképe látható. A medaillont két kis angyal tartja.
A czimerkép egészben véve igen finom, gondos és szép munka, különösen a czimerpajzs, a foszlányok és a király képe. A szinezés, aranyozás olyan üde és friss, mintha csak most került volna ki a rajzoló kezéből.
A Kölesséri család a szilágymegyei Kőrösértől vette nevét s valószinüleg innen származott be a szomszédos Bihar és Zaránd vármegyékbe, a hol is, mint a legutóbbi oklevél tanusitja a Kölességiek különféle előkelő hivatalokat viseltek. Keöreöséry Mihály már váradi lakos volt s innen kapta előnevét s midőn unokája, az ifjabb Kölességi Sámuel, a Keöröséri prćdicatumot veszi fel, ebben ismét csak a család régi neve és származása ujittatik fel, mint azt a czimereslevél is emliti. Az eredeti Keöreöséry név lassankint a könnyebb kiejtésü Kölessérire változik át. A Keöreöséry és Kölesséry név és család tehát egy és ugyanaz.* A Kölességi családnak ezen ága ifj. Kölességi Sámuellel kihalt, ámbár háromszor is nősült, gyermekei nem maradtak. Második neje volt a föntebb emlitett Asnátha a Mederus családból, kire halála után vagyona és irományai is átszállottak. A Mederus család pedig Brassóban lakott (ezekről különben még alább is lesz szó), így kerülhettek tehát a Kölességi család czimereslevelei a brassai levéltárba.
V. ö. Nagy Iván i. m. VI. K. 436. l.
Kihirdetésről ezen legutóbbi oklevélben nincs szó, levéltári száma 739. V. ö. Szádeczky i. h. 30. lap.
